Százharmincmilliárdos büdzsé
A világbajnokság szervezési költsége 32,9 milliárd forint, de ehhez még hozzájön a Nemzetközi Úszószövetségnek (FINA) fizetendő jogdíj, így 38,6 milliárd forint lesz a végösszeg – mondta Seszták Miklós fejlesztési miniszter 73 nappal a sportesemény július 14-i rajtja előtt. Ebben olyan tételek is benne vannak, mint a versenyzők és sportvezetők, VIP-vendégek elszállásolása, a sportlétesítmények üzemeltetése, a doppingellenőrzések, a jegyértékesítési költségek vagy a nyitó- és a záróünnepség.
A budapesti vizes vb teljes költségvetése azonban jelentősen meghaladta az eredeti terveket, hiszen a 38,6 milliárdos szervezési és működési kiadásokhoz hozzájön a rendezvényre elkészülő 92 milliárd forintnyi fejlesztés. Ebből a vb-uszoda, a 41,6 milliárd forintos Duna Aréna került a legtöbbe. A büdzsé mindennel együtt 130 milliárd forintra rúg, holott Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) korábbi elnöke 2015 márciusában még arról beszélt, hogy ennek az ötödéből, 25 milliárdból tető alá lehet hozni a rendezést. A szervezőbizottság elnöki tisztségét is betöltő Seszták „mentségként” felhozta, hogy a 92 milliárd forintnyi beruházás túlnyomó része – közel 85 milliárd forint – akkor is megvalósult volna, ha Magyarország nem rendez világbajnokságot. Ilyen a pesti alsó rakpart, a Margitsziget vagy a Dagály strand felújítása, a Hajós, a Széchy és a Császár–Komjádi uszoda rekonstrukciója.
A szervezőbizottság 7-10 milliárd forintos bevétellel kalkulál, ebben nincs benne a világbajnokságra érkező szurkolók, sportolók magyarországi tartózkodása s az ezzel járó éttermi fogyasztás, illetve vendégéjszakák. A szurkolói zónákat a Margitszigeten alakítják ki, már tárgyalnak kompjárat működtetéséről, amely innen a Duna Arénához szállítaná a rajongókat. A Batthyány téri óriás-toronyugrás helyszínén kizárólag a versenyek idején lesznek forgalomkorlátozások a budai alsó rakparton.
