Megdöbbentő informatikai biztonsági incidenseknek lehettünk tanúi az elmúlt hónapokban, a WannaCry után a Petya nevű internetes zsarolóvírus okozott pánikot világszerte, és a szakértők szerint ez még csak a jéghegy csúcsa, ennél sokkal több fenyegetés leselkedik az egyéni és az üzleti felhasználókra a kibertérből. Azt a biztonsági cégek is elismerik, hogy százszázalékos védelem nem létezik, ám kis odafigyeléssel jelentősen csökkenthetjük a ránk leselkedő webes veszélyeket. A Netlock szakértői több javaslatot is megfogalmaztak arra vonatkozóan, hogy milyen egyszerű, mégis hasznos lépésekkel növelhetjük informatikai eszközeink biztonságát. Az egyik legalapvetőbb tennivaló, hogy rendszeresen frissítsük szoftvereinket.
Az elmúlt időszak zsarolóvírusai jellemzően azért tudtak könnyedén kárt tenni a legtöbb gépben, mert kihasználtak egy elavult szoftververzióban lévő sebezhetőséget. A WannaCry egy már több hónapja javított biztonsági résen keresztül okozott kárt jellemzően azoknál, akik nem frissítették operációs rendszerüket. Nem mindegy az sem, hogy milyen jelszavakat használunk, a szakértők szerint célszerű, ha számot, kis- és nagybetűt, különleges karaktert is tartalmaz. Ezeket persze már nehéz megjegyezni, arról nem is beszélve, hogy bizonyos időközönként érdemes lecserélni a jelszót, ezért célszerű valamilyen jelszókezelő megoldást is használni, mint például a Lastpass alkalmazás.
A Netlock szakemberei szerint érdemes óvatosnak lenni a bluetoothszal is, csak akkor kapcsoljuk be, ha valóban szükséges, így is csökkenthetjük azokat a felületeket, amelyeken a hackerek hozzáférnek eszközeinkhez. Emellett fontos, hogy mindig zárjuk le a számítógépünket és egyéb digitális eszközeinket, ha nem használjuk őket. Az utóbbi idők támadásai csak tovább erősítették azt a tényt, hogy az informatikai rendszerek esetében a legnagyobb biztonsági kockázatot maga a felhasználó jelenti. Ne nyissunk meg ismeretlen feladótól érkező levelet, és még az ismerőstől érkező üzenetnél is legyünk résen! Még egy ismerős címről kapott levél is gyanús lehet, ha van valami furcsa benne: például a megszokottól eltérően elmosódott egy ikon, szokatlan szószerkezeteket vagy sok helyesírási hibát tartalmaz az írás. Ha érzékeny adatokat, jelszót adunk meg egy weboldalon, mindig érdemes odafigyelni a webes címmezőre, még akkor is, ha jól ismert oldalra navigálunk. Rögtön gyanakodhatunk, ha a domainmezőben nem „https://” jelzéssel indul a webcím, és nincs előtte zártlakat-ikon. Az ilyen oldalakon a látogató és az oldal közötti kommunikáció nincs titkosítva, vagyis könnyen hozzáférhetnek illetéktelenek az általunk megadott adathoz.
