India megközelítőleg 45 milliárd dolláros aranypiacát nagy kihívás elé állította a kormány, élén Narendra Modi miniszterelnökkel – írja a Bloomberg. Modi ugyanis meg akarja reformálni az ország gazdaságát, különösen az aranypiacot.
A pénzügyi reform keretében tavaly novemberben már kivonták a forgalomból a két legnagyobb címletű bankjegyet, hogy így tereljék vissza a korrupcióból származó pénzt a gazdaságba. Júliusban pedig életbe lépett az új típusú forgalmi (goods and services tax, GST), amely 15 meglévő állami és szövetségi adófajtát vált fel. A GST az aranytermékekre, például az ékszerekre, 3 százalék, de erre rátevődhet még a 10 százalékos importvám és a 18 százalékos szolgáltatási adó, amely az aranyellátási láncban szolgáltatást nyújtó cégekre és magánszemélyekre vonatkozik annak függvényében, hogy házon belül vagy kiszervezésben állítják elő az arany ékszereket. A WGC számításai szerint a fogyasztók adóterhe 13,5-14 százalék, míg korábban ez az érték alig haladta meg a 12 százalékot.
A Moody’s helyi leánya, az ICRA hitelminősítő szerint az GST elsősorban a nagyobb üzleteknek, üzletláncoknak kedvez, amelyek felvásárolhatják a kisebb szereplőket, vagy franchise-megállapodásokat is köthetnek velük. A Tata csoport kötelékébe tartozó Titan például arra törekszik, hogy évi 25-30 kisebb üzlettel lépjen ilyen jellegű együttműködésre.
A vállalkozói lét nehezebbé vált a kisebb ékszerészek számára, akiknek az új adózási forma több papírmunkával és magasabb költségekkel is jár. A nagy piaci szereplők bolthálózataival és azok költségvetésével nehezen veszik fel a versenyt a kisebbek – figyelmeztet a nemesfémekkel foglalkozó londoni tanácsadói vállalat, a Metals Focus elemzője, Chirag Sheth.
A nemzeti láncok 2015-ben a piac 30 százalékát uralták. Az Aranyvilágtanács (WGC) januári jelentése szerint ez az arány négy éven belül 40 százalékra ugorhat, de a szervezet ügyvezető igazgatója, P. R. Somasundaram szerint a folyamat gyorsabban is végbemehet.
A kisebb ékszerüzletek számára az egyetlen túlélési lehetőség, ha gyorsan alkalmazkodnak az új adórendszer támasztotta követelményekhez, elkezdenek terjeszkedni, illetve fokozottan figyelnek a fiatal generáció új, online vásárlási szokásaira.
Modi reformja már most elért pozitívumokat az indiai aranypiacon, a WGC szerint ugyanis az átláthatatlanságból fakadóan eddig a helyi bankok nem mertek kölcsönt adni az üzleteknek a fejlesztésre, a szigorítások mellett azonban a külföldi befektetők elkezdtek érdeklődni a nagyobb ékszerüzletek iránt. Az országban ráadásul a 2016-os mélypont után ismét fellendülőben van az aranypiac, a WGC úgy számol, hogy idén 650-750 tonna, míg 2020-ban már akár 950 tonna lesz a kereslet.
