Az állattenyésztés sikerágazata lett az elmúlt évtizedben a húsmarha szektor, hiszen az állatlétszám itt emelkedett a legnagyobb mértékben, a piac összességében stabil, a támogatási környezet pedig nagyon kedvező – közölte az Országos Húsmarhatenyésztési Tanácskozás nevű eseményen Wagenhoffer Zsombor, a tanácskozás egyik fő szervezője és levezető elnöke. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója hozzátette: ettől persze a húsmarhatenyésztők nem érzik azt, hogy könnyű lenne az életük, ráadásul az állományra veszélyt jelentő egzotikus betegségek szomszédos országokból való átterjedése, illetve a keleti piacok kiszámíthatatlansága az exportot egyik napról a másikra lebéníthatják, amiknek súlyos következményei lehetnek a gazdákra nézve. A szakember szerint a mennyiségi fejlődést most egy minőséginek kell felváltania annak érdekében, hogy a tenyésztők és árutermelők tartósan sikeresek maradhassanak. Ebben a tenyésztőszervezeteknek meghatározó szerepe lehet, amennyiben sikerül megalkotni egy olyan új állattenyésztési törvényt, amely a tenyészállat és szaporítóanyag forgalmazás globalizálását célul kitűző Európai Uniós joganyagba nem ütközve lesz képes megerősíteni a magyar tenyésztés-szervezést – mutatott rá a közeljövő egyik legnagyobb feladatára Wagenhoffer Zsombor.
Támogatásfüggő jövedelmezőség
A számok jók, hiszen a húshasznú tehénállomány 2004 óta közel négyszeresére (148 ezerre) bővült, emelkedő tendenciát mutat a vágómarha állomány és a marhavágások, valamint az élőmarha is – mondta elődadásában Szentirmay Zoltán a Főldművelésügyi Minisztérium agrárgazdasági főosztályának vezetője Az ágazat jövedelmezősége azonban túlságosan függ az éves szinten mintegy 20,6 milliárd forintot kitevő közvetlen állatalapú támogatásoktól – jegyezte meg a szakember. Emlékeztetett, hogy a nyertes szarvasmarha ÁTK pályázatok, amelyekről az értesítést a napokban kapták meg a gazdák, eredetileg 20 milliárdosra tervezett keretéhez a kormány 10 milliárd forintot csoportosított át a vidékfejlesztési forrásokból.
Szorongatnak a szomszédok
A szomszédos országok egy része, például Csehország és Ausztria a húsmarhatenyésztésben már konkurenciának tekinthető, de Szlovákia, Románia és majd Szerbia is azzá válhat belátható időn belül, amennyiben sikeresen folytatják a húsmarha ágazatuk fejlesztését – figyelmeztetett Márton István. Ezek az országok most még tőlünk is sok tenyészállatot vásárolnak, de ez nem tart örökké – szögezte le a Hereford, Angus és Galloway Tenyésztők Egyesületének igazgatója, aki az élőmarha export piacaink helyzetét és várható alakulását elemezte előadásában. Elmondta, hogy a török és az arab piacok ugyan jó árat fizetnek a magyar marháért, de rettenetesen kiszámíthatatlanok. Kitörési lehetőségként említette a szaúdi és fülöp-szigeteki piacot, amikkel kapcsolatban azonban még sok a kérdőjel.
