Megőrizte magas profitabilitását a kínai ipar. A cégek nyeresége 23,3 százalékkal nőtt éves bázison, és 6,2 ezermilliárd jüant, azaz nagyjából 939 milliárd dollárt tett ki az idei első tíz hónapban. Az ország statisztikai hivatala közölte: az állami tulajdonú cégek nyeresége lendületesebben, 48,7 százalékkal nőtt éves bázison, a magánszektor vállalatai 14,2 százalékkal termeltek több nyereséget, mint a tavalyi első tíz hónapban.
Októberben az előző évihez képest 25,1 százalékkal nőtt az ipari vállalatok nyeresége a szeptemberi 27,7 százalék után, ez az év második legjobb havi adata. Az idei első tíz hónapban az ipari vállalatok nyeresége már felülmúlta a tavalyi év első 11 hónapjában szerzett profitot, így vélhetően az év végén rekordot döntenek az eredmények.
Az ágazatok közül főleg a nehézipar járult hozzá a bővüléshez, a profit fele bányászatból, vas- és acélkohászatból, olaj- és földgáz-kitermelésből jött, ami jelzi, hogy ugyan a kínai vezetés erőlteti a hagyományos, de bányászatra és kohászatra épülő ipar lassítását, a terület profitabilitása még mindig hatalmas. A vizsgált vállalatok körében az eszközök és kötelezettségek aránya változatlanul 55,7 százalékos annak ellenére, hogy a kormány korábban az arány javításának szükségességét hangsúlyozta.
A növekedés egyik oka, hogy nyár óta 5,5 százalékról 6,8 százalékra erősödött a termelői így a vállalatok magasabb profitmarzzsal dolgoztak. Szerepet játszik benne, hogy a kínai ipari lassulás miatt nőttek azok a félelmek, hogy bizonyos alapvető nyersanyagokból és fémekből hiány lesz. Ez felfelé tolta az árfolyamokat: a belföldi piacon a vas jegyzése 15, a széné 23 százalékot emelkedett január eleje óta. Elemzők hozzáteszik: a gyártási költségek csökkennek, a hatékonyság nő, a tőkét pedig célzottabban, racionálisabban használják fel a vállalatok.
Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Kína-kutatója a Világgazdaságnak elmondta: a kormány igyekszik tisztítani az ipart, azaz a hagyományos nehéziparról az innovatív, környezetkímélő ágazatokra átállni. Ennek keretében szanálhattak több céget, növelve a versenyképes, magasabb profittal dolgozó vállalatok arányát a hazai céges flottában. A szakértő hozzátette: a növekvő profit ellenére valóban lassul a kínai ipar, legalábbis annak hagyományos része, míg növekszik a fogyasztás. A Trading Economics adatai szerint a hazai lakossági fogyasztás éves bázison stabilan, 10 és 11 százalék között bővült az elmúlt két évben.
Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője lapunknak úgy fogalmazott: hiába a törekvés, kevés országnak sikerült az elmúlt ötven évben kikerülnie a közepes jövedelmi csapdából. Egyszerűbb alacsony fejlettségről a közepesre lépni, mint a közepesről a fejlettre. Ez szinte csak az ázsiai kistigriseknek sikerült, Tajvannak, Dél-Koreának és Szingapúrnak – magyarázta az elemző. Pedig a kínai törekvések világosak: át akarnak állni a magas hozzáadott értékkel rendelkező, high-tech iparágakra. Az elemző felhívta a figyelmet: 2016-ban már Kínában regisztrálták a legtöbb szabadalmat, az elemzések szerint pedig a legígéretesebb startup cégek harmada kínai.
