Elemző a fix 3 százalékos vállalkozói hitelről: az egész kkv-szektor profitálhat belőle, jelentős kamatcsökkentést hoz a kormány döntése
„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már korábban belengette, hogy tervezik a Széchenyi Kártya Program keretében a 3 százalékos hitelkamat kiterjesztését a többi hitelcélra is – a Széchenyi Kártya Program beruházási hitelei idén február óra érhetőek el 3 százalékos kamat mellett –, így ebből a szempontból nem jelent meglepetést a mai bejelentés” – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője.
„A vállalkozások számára mindenképpen kedvező a hír, eddig a folyószámla-, a likviditási vagy a forgóeszközhitelek 4,5 százalékos kamat mellett voltak elérhetők, vagyis jelentős kamatcsökkentés jön októbertől kezdődően. A 150 millió forintos felső korlát miatt a támogatás nagyobb mértékben a mikro- és kisvállalkozásokat segítheti, de kisebb hitelcélok esetében a középvállalkozások is profitálhatnak az intézkedésből” – fejtette ki kérdésünkre a szakértő.
A folyószámla-, illetve a forgóeszközhitelek elsősorban a vállalatok működését segítik elő, átmeneti forráshiány kezelésére szolgálnak, ezzel elősegítve a tevékenységet.
A 3 százalékra mérséklődő kamat így közvetlenül alacsonyabb költséget eredményez a vállalatoknál, amit más céloknál, például beruházásoknál vagy bérfejlesztéseknél hasznosíthatnak. A kormányzati számítások szerint a kamatcsökkentés jövőre 60 milliárd forint terhet jelent a költségvetésnek, vagyis pontosan ennyi pluszforrást hagy a hazai kkv-szektornál – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel.
A vállalati hitelezés támogatása kiemelten is fontos a gazdasági teljesítmény szempontjából, főleg a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben. A viszonylag magas piaci kamatok visszafogják a vállalatok hitelfelvételi kedvét, a Széchenyi Kárta Program beruházási hiteleinél is látható volt, hogy a februári kamatcsökkentés a keresletet is erősítette, miközben a kilátások, a gyenge külső kereslet is inkább a beruházások elhalasztására ösztönzik a döntéshozókat. Ilyen környezetben minden intézkedés, amely csökkenti a vállalati terheket, nagymértékben hozzájárulhat a vállalkozások kiszámíthatóbb és stabiliabb működéséhez, ami pedig a gazdaság egészére pozitív hatást gyakorolhat – hangsúlyozta a vezető elemző.
Fix, 3 százalékos hitelt kapnak a vállalkozások is
A gazdasági kilátásokat jelenleg leginkább a bizonytalanság határozza meg, amely minden vállalkozói rétegben érezhető, erre a helyzetre reagált a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve a kormány, amikor életre hívta a szombaton bejelentett fix, 3 százalékos kamatozású hitelt a vállalkozások számára.
Minden hiteltermék esetében a felső korlát 150 millió forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy minden termék esetében ennyit legalább igénybe lehet majd venni, kevesebbet is természetesen, illetve egyes termékek esetében többet is.
Orbán Viktor bejelentését a Világgazdaság élőben tudósította, a miniszterelnök arról beszélt az eseményen, hogy az európai gazdaságról rossz híreket lehet hallani, Európa versenyképessége folyamatosan romlik. A kormányfő szerint éppen ezért fontos, hogy folyamatosan együttműködjenek a kamarával.
Hangsúlyozta: a nagy külföldi lapok gazdasági rovataiban arról olvashatunk, hogy romlik Európa versenyképessége, nincs terv a javítására, az energiaárak az egekben vannak, és itt van még az ukrán–orosz háború, valamint az azzal kapcsolatos gazdasági viták. A kormányfő kiemelte: beérett a kormány és a kamara együttműködésének első nagyobb gyümölcse. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ebben a környezetben hatalmas jelentősége van mindennek, amit a kormányzati stratégia tud nyújtani a fejlődés és a növekedés elősegítéséhez. Ezért a magyar vállalkozásokat könnyen igénybe vehető, fix kamatos hitelfelvételi lehetőséghez kell juttatni.
A miniszterelnök bejelentése szerint
a kis- és középvállalkozások egy 150 millió forintos tetőértékű, fix 3 százalékos kamatozású hitelt vehetnek igénybe már hétfőtől.
Így a kormány a Széchenyi-kártyával elérhető minden hiteltermék kamatát leviszi 3 százalékra. Az is kiderült, hogy 2026-ban a költségvetés ad 320 milliárd forintot a kamarának a Széchenyi-kártya rendszerén keresztül. Azt is elmondta, hogy a Széchenyi-kártya-rendszer támogatására még 2025-ben kifizetnek 250 milliárd forintot.
Nagy Elek szerint a kormány és a kamara együttműködése rendkívül fontos, hiszen a tudásalapú gazdaságban hisznek, aminek egy tudásalapú kamara tudja biztosítani az alapját. Arról is beszélt, hogy a kamara közel egymillió vállalkozást tömörít: ez egy óriási hálózat, ezen keresztül gyűjtik az információkat, megkérdezik a vállalkozókat. Javaslatot is tesznek a különböző megoldásokra. Kitért arra, hogy vállalkozói innovációt növelő képzési programok is napirenden vannak, valamint
- az egyetemek
- és a vállalkozások
együttműködését erősíteni szeretnék. A mesterséges intelligencia felhasználását ösztönző pénzügyi programokon szintén dolgoznak – tette hozzá.
Pörög a Széchenyi Mikrohitel Max+ is!
Jelentősen bővültek a Széchenyi Mikrohitel MAX+ lehetőségei is: a konstrukció kedvezőbb és rugalmasabb feltételekkel érhető el a hazai mikro- és kisvállalkozások számára – ezt már a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közölte szombaton.
A legfontosabb változások, hogy a maximális hitelösszeg egy ügyletre 100 millióról 140 millió forintra emelkedik, az ügyfelenkénti limit 200 millió forintra, a cégcsoportonkénti keret pedig 300 millió forintra nő, a hitel már egy lezárt üzleti év után is igényelhető, a törlesztés rugalmasabb, akár 20 százalékos emelt összegű utolsó részlet is választható.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára hangsúlyozta: „A Széchenyi Mikrohitel mára több százmilliós nagyságrendet kínál a vállalkozásoknak. Egy ügyletre már 140 millió forint is kapható, könnyített feltételekkel. Egy ügyfél akár 200 milliót, egy cégcsoport akár 300 milliót is igényelhet. Várjuk tagjainkat és minden vállalkozót országos irodahálózatunkban – most érdemes lépni.”
A Nemzetgazdasági Minisztérium, a KAVOSZ és a VOSZ együttműködésével megvalósuló módosítás célja, hogy a magyar mikro- és kisvállalkozások gyorsabban és egyszerűbben jussanak kedvezményes forráshoz, ami elősegíti beruházásaik megvalósítását, teljesítményük növelését és a munkahelyek megtartását.
Továbbra is óriási az érdeklődés a Demján Sándor Programra
Eddig több mint 700 hazai vállalkozás kérelmét fogadta be az EXIM Magyarország, összesen 520 milliárd forint értékben. A program különösen forgóeszköz- és beruházási hitelekkel, valamint lízingkonstrukciókkal nyújt stabil, kiszámítható forrásokat a cégeknek.
A befogadott ügyletek szektorális megoszlása is sokszínű:
- a feldolgozóipar képviseli a legnagyobb arányt 29 százalékkal;
- az ingatlanfejlesztés és az építőipar 25 százalékkal;
- a kereskedelem pedig 19 százalékkal szerepel az összes igénylésben.
A pénzintézet csütörtöki közleménye szerint a finanszírozások 54 százaléka forintban, 46 százaléka euróban történik, így a vállalkozások többféle pénznemben is tervezhetnek beruházásaik során.
A program iránti figyelem folyamatos, ami azt mutatja, hogy a hazai vállalkozásoknak valóban szükségük van stabil, kiszámítható, kedvező feltételű forrásokra. Különösen örömteli, hogy már több mint 700 vállalkozás számára tudtunk támogatást nyújtani
– mondta Berta Adrienn, az EXIM Magyarország vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a fennmaradó 80 milliárd forintnyi szabad keret lehetőséget ad a cégeknek, hogy beruházásaikat, zöldfejlesztéseiket vagy külpiaci terjeszkedésüket gyorsan és biztonságosan finanszírozzák.
A Demján Sándor Program a célzott, átlátható konstrukcióival a magyar vállalkozások belföldi és nemzetközi üzleti terveit egyaránt támogatja, hosszú távon erősítve a hazai kis- és középvállalkozások piaci pozícióját.
Hitel mellett pályázatokkal is segítik a kkv-kat
Szeptemberben indult két vállalati innovációs pályázat, összesen 182 milliárd forint értékben a Ginop Pluszban. A pályázatok közül az egyik az innovatív magyar vállalkozások termékfejlesztésének támogatását célzó fókuszterületi pályázat, a másik pedig a mikro- és kisvállalkozások üzleti folyamatainak innovációját támogató pályázat. Az előbbinek a második, az utóbbinak a harmadik szakasza indul el – ismertette Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár.
A termékfejlesztést célzó fókuszterületi pályázat keretösszege 107 milliárd forint, amelyből az első szakaszban 5 milliárd forintot osztottak ki, a mostani második szakaszban még több mint százmilliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre.
Az üzleti folyamatok innovációjának támogatására a teljes keret 75 milliárd forint, amelyből még szintén jelentős összeg elérhető, ugyanis a program eddigi szakaszaiban a vállalkozások 34 milliárd forint támogatást igényeltek.
Bódis László elmondta, a fókuszterületi pályázatok első szakaszát követően kikérték a vállalkozások véleményét, a visszajelzések alapján pedig módosítottak a második szakaszon. Ennek megfelelően a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása című pályázatban két alprogramot hirdettek meg.
Az első alprogramban mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak 100 és 600 millió forint közötti támogatásra, termék- és technológiai fejlesztésre.
A támogatásért cserébe azt várják tőlük, hogy hozzanak létre új termékeket, technológiákat, szolgáltatásokat, és ezeket vigyék sikeresen a piacra, és védjék is meg lehetőség szerint szabadalommal vagy más ipari jogvédelmi oltalommal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.