BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Cseh választás 2025: jön a bosszú, ha a patrióták nyernek? Ez vár a koronára és a gazdaságra, ha Babis tényleg visszatér

A 2020-as években kormányzó baloldali cseh koalíció időszakában egyértelmű a kép, ha a magyar és a cseh fizetőeszköz teljesítményét hasonlítjuk össze. A forint árfolyama a cseh korona ellenében határozottan erősödött, de vajon ebből olvassuk-e ki, miért valószínű, hogy a szombaton záruló cseh választásokat Orbán Viktor szövetségese, Andrej Babis jobboldali ANO pártja nyeri? Elemzés, mi vár a cseh gazdaságra, ha a patrióták kerülnek hatalomra.

Durva hiba – mégis sokan elkövetik – rövid távú devizaárfolyam-mozgásokból politikai következtetéseket levonni: a pénzünket ilyenre ne tegyük. A hosszabb táv már érdekesebb, és még itt is tudni kell, hogy gazdaságstratégiai különbségek állhatnak a háttérben. Ha konkrétan úgy tesszük fel a kérdést, következik-e Andrej Babis győzelme a szombaton záruló cseh választásokon valamilyen módon abból, hogy a baloldali kormányzás idején a forint árfolyama erősen túlteljesítette a koronát, két válasz is van: igen és nem, de inkább utóbbi. Az, hogy a csehek „a magyar útra” lépnének, tényező lehet, ugyanakkor a politika szerepét az árfolyamalakításban nem érdemes túlbecsülni.

Babis vs Fiala, forint árfolyama vs cseh korona – van-e köze a két szembeállásnak egymáshoz?
Babis vs. Fiala, forint árfolyama vs. cseh korona – van-e köze a két szembeállásnak egymáshoz? / Fotó: AFP

Ami első látásra szembeszökő, és fő helyen szerepel a választási politikai és gazdasági elemzésekben: 

  • Babis és ANO pártja a legtöbb lényeges politikai pontban Orbán Viktorra és a Fideszre hajaz, az európai színtéren szövetségesek,  
  • a közvélemény-kutatásokban rég maga mögé utasította Petr Fiala baloldali koalíciójának pártjait, és jó eséllyel megbízást kap a kormányalakításra,
  • a cseh korona szépen erősödik idén, bár a forint maga mögé utasította.

Tud-e kormányt alakítani győzelme esetén Babis, az későbbi kérdés (a pénzpiaci vélemények jó esélyt adnak rá), Fialáék visszaesésének jól kirajzolódó gazdasági-szociális okait itt elemeztük részletesen

De nézzük meg, kiolvashatunk-e valamit a devizák árfolyamaiból. Ha ugyanis Fiala kormányzásának egészére tekintünk vissza, feltűnő, hogy az első évében még – amely egybeesett az ukrajnai háború első évével – fennmaradt a korona erősödésének öt évtizedes trendje, az energiaválság csúcsa, 2022 ősze óta azonban a korona ellenében 6 százalékot erősödött a forint, és idén is túlteljesíti.

 

Cseh választások: mi térítette el a koronaárfolyamot?

A háborús években az euró ellenében a két deviza körülbelül ugyanazt az irányt követte, a két gazdaságot nagyon hasonló sokkhatások érték. A nagy különbség: ha a magyar infláció magasabbra hágott is az energiaválság sokkjától, mint a cseh, a magyar bérek és támogatások hatékonyabban kompenzálták a bajt. 

Ezt tükrözi, hogy a háború hatásai jóval hosszabb időre vetették vissza a cseh fogyasztást a magyarnál, a csehek jelentős része úgy érezhette, hogy magára hagyták. Miközben a kormány Ukrajna támogatásának és felfegyverzésének egyik fő támasza volt, amit Babis elutasít. Erre épült az ANO népszerűségének felfutása. 

Ezt tükrözte volna a cseh korona gyengülése a forint ellenében? Nem egészen. Az ANO hozzáállása – a cseh választó az első, nem Ukrajna vagy Brüsszel kívánsága – a Fideszére hajaz, de a forint nem azért erősödött, mert Magyarországon ez a politika érvényesült, Csehországban pedig nem.

Kétségtelen, hogy a Trump-faktor, a béke reménye az új amerikai elnökkel rokonszenvező és az energia árára érzékenyebb Magyarország devizája számára nagyobb hátszelet jelentett, mint a cseh koronának,

a régió devizáira azonban nagyjából ugyanazok a fő tényezők hatottak. Dominánsan idén a dollár gyengüléséből származó felhajtóerő (ami azonban az euróövezet megrendült versenyképességére újabb csapást mér).  

Nem a forint és a korona közt van a választóvonal

Idén a korona és a forint is a világ legjobban teljesítő devizái közt van, a lengyel zloty több okból szorult hátrébb: 

1. Varsóval elszaladt a ló, ami a költekezést illeti, fegyverre főleg nem sajnálják, 

2. a nyárra az ország a balos kormány mellé jobboldali államelnököt választott, ami még jobban megnehezíti a büdzsé helyzetét,

3. a háborús felkészülésbe egyre jobban belelovalják magukat, miközben nem jött közelebb az ukrajnai békekötés.

A nagyon fontos 4. pont: a lengyel jegybank elmozdult a kamatcsökkentések irányába,

és itt térhetünk vissza a forinthoz és a koronához. Az inflációs cunami levonultával a cseh és a magyar jegybank is kamatot vagdosott, de mivel a fogyasztás felbátorodásával visszatért némi inflációs nyomás, ezt látványosan befejezték. Ez a forint és a korona ralija mögötti fő erő, miközben az Egyesült Államokban és az euróövezetben kitartottak a kamatcsökkentések.

A korona fütyül a politikára

Láthatjuk, a politikai, a gazdasági és a jegybanki tényezők keverednek, és ha súlyozni kellene, a legutóbbiaknak lehet a legerősebb szerepe (persze a jelen politikai környezetbe helyezve). Van azonban még több is. 

A csehek szinte minden választáson kormányt cserélnek, ennek megfelelően a korona árfolyamát nemigen szokták megmozgatni a választások (az elemzők említette legnagyobb kockázat, ha nagyon nehezek és elhúzódók lesznek a kormányalakítási tárgyalások).

Jellemző, hogy a kétnapos cseh szavazás első napján, pénteken a Bloomberg régiós piaci jelentése nem is a koronáról szólt, az említés szintjén túl, hanem a forint erősödéről és a Citi ajánlásáról, hogy érdemes 2032-ben lejáró magyar államkötvényeket venni.

Az elemző anyagokból mégis van mit csemegézni, akár a korona, akár a forint politikai korrelációira vagyunk kíváncsiak. 

Korona, forint vs. politika – van összefüggés, de az előrejelzésekben ne a logikát keressük

A „nettó” következtetés mind a két esetben az, hogy a jegybankok hozzáállása a meghatározó tényező: a cseh és a magyar is szigorú, és ez hajtja a devizákat most is, és a közeljövőben is várhatóan. Belekeveredik azonban a politika is, és a logikát ne keressük, illetve tudni érdemes, hogy a piacok és a piaci elemzések nem feltétlenül a mindennapi logika alapján működnek, gyakran kimondatlan, vagy lélektani tényezők keverednek beléjük. 

  1. A korona számára például az elemzések kockázatként említik a hatalomváltást, amely ronthatja és bonyolíthatja Prága viszonyát Brüsszellel.
  2. Babisnak egyrészt felróják, hogy ígéretei nagyobb költekezést vetítenek előre. Amire a régiós összehasonlításban – az ANO szerint túlzottan – szigorú cseh költségvetés egyébként bőven teret nyújt, ráadásul Fialáék voltak, akik a választások előtt három nappal hirtelen „találtak” egy mintegy 450 milliárd forintnak megfelelő plusz elkölthető összeget a büdzsében.

Ez azonban a koronára nem jelenthet rizikót, éppen fordítva van: nagyobb kiadások még óvatosabbá tehetik a jegybankot, megtámasztva az árfolyamot. Hacsak nem „borul” a költségvetés, amint a románoknál és a szlovákoknál, és amihez közel kerültek a lengyelek is. Ilyen felfordulásra azonban ugyanazok az elemzők nem igazán látnak esélyt Csehországban.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.