Cseh választás 2025: jön a bosszú, ha a patrióták nyernek? Ez vár a koronára és a gazdaságra, ha Babis tényleg visszatér
Durva hiba – mégis sokan elkövetik – rövid távú devizaárfolyam-mozgásokból politikai következtetéseket levonni: a pénzünket ilyenre ne tegyük. A hosszabb táv már érdekesebb, és még itt is tudni kell, hogy gazdaságstratégiai különbségek állhatnak a háttérben. Ha konkrétan úgy tesszük fel a kérdést, következik-e Andrej Babis győzelme a szombaton záruló cseh választásokon valamilyen módon abból, hogy a baloldali kormányzás idején a forint árfolyama erősen túlteljesítette a koronát, két válasz is van: igen és nem, de inkább utóbbi. Az, hogy a csehek „a magyar útra” lépnének, tényező lehet, ugyanakkor a politika szerepét az árfolyamalakításban nem érdemes túlbecsülni.
Ami első látásra szembeszökő, és fő helyen szerepel a választási politikai és gazdasági elemzésekben:
- Babis és ANO pártja a legtöbb lényeges politikai pontban Orbán Viktorra és a Fideszre hajaz, az európai színtéren szövetségesek,
- a közvélemény-kutatásokban rég maga mögé utasította Petr Fiala baloldali koalíciójának pártjait, és jó eséllyel megbízást kap a kormányalakításra,
- a cseh korona szépen erősödik idén, bár a forint maga mögé utasította.
Tud-e kormányt alakítani győzelme esetén Babis, az későbbi kérdés (a pénzpiaci vélemények jó esélyt adnak rá), Fialáék visszaesésének jól kirajzolódó gazdasági-szociális okait itt elemeztük részletesen.
De nézzük meg, kiolvashatunk-e valamit a devizák árfolyamaiból. Ha ugyanis Fiala kormányzásának egészére tekintünk vissza, feltűnő, hogy az első évében még – amely egybeesett az ukrajnai háború első évével – fennmaradt a korona erősödésének öt évtizedes trendje, az energiaválság csúcsa, 2022 ősze óta azonban a korona ellenében 6 százalékot erősödött a forint, és idén is túlteljesíti.
Cseh választások: mi térítette el a koronaárfolyamot?
A háborús években az euró ellenében a két deviza körülbelül ugyanazt az irányt követte, a két gazdaságot nagyon hasonló sokkhatások érték. A nagy különbség: ha a magyar infláció magasabbra hágott is az energiaválság sokkjától, mint a cseh, a magyar bérek és támogatások hatékonyabban kompenzálták a bajt.
Ezt tükrözi, hogy a háború hatásai jóval hosszabb időre vetették vissza a cseh fogyasztást a magyarnál, a csehek jelentős része úgy érezhette, hogy magára hagyták. Miközben a kormány Ukrajna támogatásának és felfegyverzésének egyik fő támasza volt, amit Babis elutasít. Erre épült az ANO népszerűségének felfutása.
Ezt tükrözte volna a cseh korona gyengülése a forint ellenében? Nem egészen. Az ANO hozzáállása – a cseh választó az első, nem Ukrajna vagy Brüsszel kívánsága – a Fideszére hajaz, de a forint nem azért erősödött, mert Magyarországon ez a politika érvényesült, Csehországban pedig nem.
Kétségtelen, hogy a Trump-faktor, a béke reménye az új amerikai elnökkel rokonszenvező és az energia árára érzékenyebb Magyarország devizája számára nagyobb hátszelet jelentett, mint a cseh koronának,
a régió devizáira azonban nagyjából ugyanazok a fő tényezők hatottak. Dominánsan idén a dollár gyengüléséből származó felhajtóerő (ami azonban az euróövezet megrendült versenyképességére újabb csapást mér).
Nem a forint és a korona közt van a választóvonal
Idén a korona és a forint is a világ legjobban teljesítő devizái közt van, a lengyel zloty több okból szorult hátrébb:
1. Varsóval elszaladt a ló, ami a költekezést illeti, fegyverre főleg nem sajnálják,
2. a nyárra az ország a balos kormány mellé jobboldali államelnököt választott, ami még jobban megnehezíti a büdzsé helyzetét,
3. a háborús felkészülésbe egyre jobban belelovalják magukat, miközben nem jött közelebb az ukrajnai békekötés.
A nagyon fontos 4. pont: a lengyel jegybank elmozdult a kamatcsökkentések irányába,
és itt térhetünk vissza a forinthoz és a koronához. Az inflációs cunami levonultával a cseh és a magyar jegybank is kamatot vagdosott, de mivel a fogyasztás felbátorodásával visszatért némi inflációs nyomás, ezt látványosan befejezték. Ez a forint és a korona ralija mögötti fő erő, miközben az Egyesült Államokban és az euróövezetben kitartottak a kamatcsökkentések.
A korona fütyül a politikára
Láthatjuk, a politikai, a gazdasági és a jegybanki tényezők keverednek, és ha súlyozni kellene, a legutóbbiaknak lehet a legerősebb szerepe (persze a jelen politikai környezetbe helyezve). Van azonban még több is.
A csehek szinte minden választáson kormányt cserélnek, ennek megfelelően a korona árfolyamát nemigen szokták megmozgatni a választások (az elemzők említette legnagyobb kockázat, ha nagyon nehezek és elhúzódók lesznek a kormányalakítási tárgyalások).
Jellemző, hogy a kétnapos cseh szavazás első napján, pénteken a Bloomberg régiós piaci jelentése nem is a koronáról szólt, az említés szintjén túl, hanem a forint erősödéről és a Citi ajánlásáról, hogy érdemes 2032-ben lejáró magyar államkötvényeket venni.
Az elemző anyagokból mégis van mit csemegézni, akár a korona, akár a forint politikai korrelációira vagyunk kíváncsiak.
Korona, forint vs. politika – van összefüggés, de az előrejelzésekben ne a logikát keressük
A „nettó” következtetés mind a két esetben az, hogy a jegybankok hozzáállása a meghatározó tényező: a cseh és a magyar is szigorú, és ez hajtja a devizákat most is, és a közeljövőben is várhatóan. Belekeveredik azonban a politika is, és a logikát ne keressük, illetve tudni érdemes, hogy a piacok és a piaci elemzések nem feltétlenül a mindennapi logika alapján működnek, gyakran kimondatlan, vagy lélektani tényezők keverednek beléjük.
- A korona számára például az elemzések kockázatként említik a hatalomváltást, amely ronthatja és bonyolíthatja Prága viszonyát Brüsszellel.
- Babisnak egyrészt felróják, hogy ígéretei nagyobb költekezést vetítenek előre. Amire a régiós összehasonlításban – az ANO szerint túlzottan – szigorú cseh költségvetés egyébként bőven teret nyújt, ráadásul Fialáék voltak, akik a választások előtt három nappal hirtelen „találtak” egy mintegy 450 milliárd forintnak megfelelő plusz elkölthető összeget a büdzsében.
Ez azonban a koronára nem jelenthet rizikót, éppen fordítva van: nagyobb kiadások még óvatosabbá tehetik a jegybankot, megtámasztva az árfolyamot. Hacsak nem „borul” a költségvetés, amint a románoknál és a szlovákoknál, és amihez közel kerültek a lengyelek is. Ilyen felfordulásra azonban ugyanazok az elemzők nem igazán látnak esélyt Csehországban.
