A távhővel ellátott települések száma 2016-ban megközelítette a százat, az érintett háztartásoké pedig meghaladta a hatszázötvenezret, vagyis a távhő a magyar családok, közintézmények és egyes gazdasági szereplők fűtés- és melegvíz-ellátását meghatározó energiaforrás a MEKH megállapítása szerint.
A távhővel ellátott felhasználók száma nagyságrendileg nem változott (közel ötszázzal nőtt), azonban a távhőszolgáltatók által értékesített hő mennyisége közel 3 százalékkal lett magasabb. A távhőtermelés energiahordozó felhasználásának szerkezete nem változott jelentősen a tavalyihoz képest, az összes tüzelőhő-felhasználás 70 százalékát a földgáz teszi ki, míg a biomassza a tavalyi évhez hasonlóan 15 százalékos részesedéssel bír – olvasható a közleményben.
A MEKH és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) együttműködésében összeállított, a hazai távhőszektorról átfogó képet nyújtó kiadványból az is kiderül, hogy a fenntarthatóság jegyében, a környezetbarát távhő kiépítése érdekében az elmúlt években jelentős megújuló alapú termelőkapacitás-létesítés történt a szektorban. A névleges hőtermelés közel 7 százalékkal emelkedett, elsősorban a már említett biomassza és a termálvíz alapú technológiának köszönhetően – utóbbi hőteljesítménye 50 százalékkal nőtt.
