Kedvező tendenciát mutat a késedelmes fizetések helyzete is, hiszen a vállalkozások a számla lejárta után átlagosan 15,51 nappal kiegyenlítették a tartozásukat –egy évvel korábban a lejárat után 17,22 nappal érkezett meg az utalás.
Rövid fizetési határidővel a késve fizetést kockáztathatja a cég: hiába az egyik legalacsonyabb, 16,19 napos az átlagos fizetési határidő a bútorgyártásban, ha a számláknak csak felét rendezik határidőre. Persze ellenpélda is akad: a papíriparban a 32,08 napos fizetési határidő ellenére is a második legrosszabb a fizetési morál. A számítógépiparban már közel másfél hónapja van a vevőnek, hogy kifizesse az ellenértéket – tavaly még a gépiparban és a vegyiparban is 40 nap feletti fizetési lauffal lehetett számolni.
Érdekes ugyanakkor, hogy a jobb fizetési morál nem a gazdagabb megyék cégeire jellemző: a lejáratig rendben fizetett számlák aránya Hevesben a legmagasabb (73,55 százalék), 70 százalék feletti mutatót még Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megye tud felmutatni. Eközben Vas, Zala és Somogy megyében a számlák több mint 40 százalékát késve fizetik ki az üzleti partnerek. Ugyanakkor a legnagyobb fizetési késedelemmel – 33 nappal – Nógrád megyében kell számolni, s ha csúszik a partner, hát Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében is sokat kell várni a tartozás kiegyenlítésére a Bisnode adatai szerint.
Gyakori, hogy nagyobb méretű, így az iparágra jelentős befolyással lévő cégek erős tőkeszerkezettel megtehetik, hogy hosszú fizetési határidőkkel számláznak. Ha egy ilyen, arányaiban sok számlát kibocsátó vállalat kicsit szigorít az egyébként túl hosszú fizetési határidején, máris hatással lehet az országos átlagra. Ugyanakkor érezhetően ettől függetlenül a legtöbb cég nem feltétlenül változtatott a számlakiállítási szokásain.
