Cégvilág

Lendületben az agrárexport

Az elmúlt hónapokhoz képest némileg mérséklődött az agrárexport értékének növekedése szeptemberben, de még így is 13 százaléknál magasabb értékű, mint egy éve, miközben az egyenleg 17,5 százalékkal haladja meg a tavalyi első háromnegyed évit.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának értéke 13,2, importértéke pedig 10,8 százalékkal emelkedett 2017 első kilenc hónapjában az előző évihez képest – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 6,642 milliárd eurós kivitel és az exporténál alacsonyabb ütemben bővülő, 4,181 milliárd eurós import eredőjeként az agrár-külkereskedelem aktívuma 2,46 milliárd euró, ami 367 millió euróval, 17,5 százalékkal több, mint 2016 első háromnegyed évében volt.

Az áruforgalom értékéből számítottnál jelentősebb az eltérés a mennyiségeket vizsgálva, ugyanis a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportvolumene 27,1, míg az import mennyisége csupán 3,5 százalékkal nőtt 2017 első kilenc hónapjában. A nemzetgazdasági adatokat vizsgálva az is látszik, hogy az agrárélelmiszerek külkereskedelmi szaldója pozitív hatással van az ország külkereskedelmi egyenlegére, hiszen a teljes nemzetgazdasági export 8,9, az import pedig ezt meghaladó mértékben, 11,8 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 8,8, míg az importértékből 6,1 százalék volt.

Szakértők szerint a 2016-os rendkívül jó gabonatermés, illetve a világpiaci búzaár-emelkedés hatása érződik azon, hogy a legnagyobb exportérték-növekedés a gabonafélék árucsoportjában jelentkezett. A 330 millió eurós emelkedés zömét a kukorica és a búza exportértékének 179, illetve 122 millió eurós növekedése adta. A búza világpiaci helyzete kedvezőbb volt, hiszen a kivitel mennyiségének 37,9 százalékos növekedését az exportárbevétel 38,9 százalékos emelkedése követte, míg a 2016-osnál 60,2 százalékkal több kivitt kukorica csupán 37,8 százalékkal emelte az árbevételt. A külpiacon értékesített kukorica 99 százaléka az EU-tagállamokba ment, a legnagyobb vevő már hagyományosan Olaszország, amely a kivitt mennyiség 40 százalékára 1,2 millió tonnára volt vevő. A búzaexport 94 százaléka irányult az EU-tagországokba. Közöttük szintén Olaszország a legnagyobb vevő, amely a 2,7 millió tonna búza egyharmadát vette fel.

A tejtermékek, valamint az egy termékcsoportba sorolt sajt és túró árbevétele 33, illetve 23 százalékkal nőtt, és a repce árbevétele is 34 százalékkal emelkedett, mégpedig úgy, hogy mennyiségben kevesebb mint 30 százalékos volt a növekedés.

A hazai sertésszektor gyengeségére vezethető vissza elsősorban, hogy a legnagyobb mértékben, 90 millió euróval, a húsfélék importértéke nőtt. A sertéshúsimport értékének bővülése ennek mintegy felét tette ki, mértéke pedig megközelítette a 22 százalékot. A madárinfluenza még mindig hatott: a baromfihús-külkereskedelem 234 millió eurós aktívuma 110 millióval maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő állatok importértékének 63 millió eurós emelkedését szintén főleg a sertésbehozatal bővülése eredményezte. Az importban jelentős volt a napraforgómag értékének 22 millió eurós visszaesése. A cukor, cukorkaáruk importértékének 10 millió eurós csökkenését a nád- vagy répacukorimport esése okozta.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek