Január 3-án érvénybe lépnek a MiFID II. szabályai. Hogyan érinti ez a befektetési vállalkozásokat?
A befektetési szolgáltatók mellett a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző bankokat is óriási kihívás elé állítják a változások. Nemcsak abból a szempontból, hogy jelentősen növeli az adminisztrációt, hanem olyan új szempontok, követelmények is megjelennek a cégek napi működésében, amelyekre alaposan fel kell készülni. Az új szabálynak van egy komoly veszélye is: a túlzott szabályozás miatt csökkenhet a befektetők üzletkötési kedve és ezáltal a piacok likviditása. Ez akár károkat is okozhat a befektetőknek, hiszen egy ilyen környezetben már nem lenne olyan jó az árazás, így nehezebb kereskedni, fedezeti ügyleteket kötni.
A britekre mennyire fog vonatkozni ez a szabályozás?
Most még minden brit pénzügyi szolgáltatónak meg kell felelnie az uniós szabályoknak, az idő múlásával azonban ez a kötelezettség megszűnik. Politikailag fontos kérdés, hogy a brit cégek kötnek-e majd különalkut. Az unió tőkepiacának 60-70 százaléka ugyanis az Egyesült Királyságban van, akár a forgalmat, akár a kapitalizációt vagy a cégek számát vizsgáljuk. Ha ez kiesik, az tőkepiaci súlya jelentősen csökkenni fog, amit nyilván nem szeretnének. Valószínűleg az unió köt majd valamilyen megállapodást Nagy-Britanniával. Az viszont, ha az ottani cégeknek csak bizonyos szabályoknak kell megfelelniük, hogy bejöhessenek az unióba, míg az itteniekre a teljes MiFID II. vonatkozik, nehézségeket okozhat az uniós befektetési vállalkozásoknak.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Mennyibe kerül a MiFID II. implementálása?
Folyamatosan fejlesztettük a rendszereinket az elmúlt huszon-nyolc évben, az idén a fejlesztések költsége talán valamivel nagyobb volt. Nehéz azonban különválasztani a MiFID II. miatt szükséges beruházásokat az egyébként is szükségesektől. Elsősorban informatikai, adminisztrációs és tanácsadói költségek merülnek fel a MiFID II. kapcsán, ezek több tízmillió forintos nagyságrendűek a mi esetünkben, de egy banknál több milliárd forintos költségek is felmerülhetnek.
A bankokra kirótt különadó viszont folyamatosan csökken, ellentétben a brókercégeket érintő válságadóval. Ehhez mit szól a szakma?
Óriási szakmai hiba történt, amikor a bankokra kirótt csökkentésével párhuzamosan a befektetési vállalkozásokra kirótt adót nem mérsékelték, hanem éppen ellenkezőleg: egyfajta indexálással növelték. Ezáltal aránytalanul nagy terhet róttak ki 2017-től a befektetési vállalkozásokra, az Equilor például 100 millió forintos nagyságrendben fizet ilyet. Azért is fontos lenne a válságadók kivezetése, mert az Európai Unión belül is a magyarországi székhellyel rendelkező független befektetési szolgáltatókat terheli most a legmagasabb adóteher, és ez minden szempontból a piaci hatékonyság, a tőkepiac ösztönzése ellen hat. Nemcsak csökkenti a hazai szolgáltatók versenyképességét a határon átnyúló szolgáltatást kínáló cégekkel szemben, de a hazai tőkepiactól is elvon forrásokat. Kevesebb pénz marad emiatt például elemzésekre, fejlesztésekre.
Amikor az Equilor elindult, még száz fölött volt a hazai brókercégek száma, ma már lassan egy kézen meg lehet számolni a független cégeket. Meddig folytatódhat a konszolidáció a piacon?
Nem számítok erre, de nagyon káros lenne, ha folytatódna. Egy piac akkor működik egészségesen, ha van választék a szolgáltatók között. Ahhoz, hogy hatékonyan lehessen működtetni a pénz- és tőkepiacot, fontos, hogy megfelelő számú független hazai szereplő legyen. Egy kereskedelmi bankon belüli befektetési szolgáltatásnak mindig meg kell küzdenie a belső konfliktusokkal. Ráadásul sokszor nemcsak a hazai bank, hanem a külföldi bankcsoport érdekeihez is alkalmazkodniuk kell, és ez nem mindig azonos a magyar piac, illetve ügyfelek érdekeivel.
Mennyire alakult át a klasszikus brókeri tevékenység az elmúlt években?
Az a szolgáltatás, amelyet most végzünk, már egyre közelebb áll egyfajta privátbanki tevékenységhez, fontossá vált a személyes tanácsadás még akkor is, ha az ügyfelek egyre gyakrabban kezelik online a számláikat. Mi egyre inkább prémiumbanki, illetve privátbanki szolgáltatóként működünk.
Terjeszkedési terveik vannak?
Vannak lehetőségek a magyar piacon, mivel a szereplők számának csökkenése önmagában arra késztet sok ügyfelet, hogy új szolgáltatót válasszon, miközben az is jól látszik, hogy van egy elég jelentős ügyfélkör, amely kifejezetten előnyben részesíti a független szolgáltatókat. A növekedésünk másik forrása a PlánInvest 23 ezer fős ügyfélállományának átvétele, ami a jövő évünket meghatározhatja. Végül, de nem utolsósorban fontos a nemzetközi jelenlétünk: a cseh és a lengyel piacon tovább kívánjuk erősíteni a pozíciónkat, és úgy látjuk, hogy lassan a román is elér arra a fejlettségi szintre, hogy érdemes ott is közvetlen tőzsdetaggá válni, ami esetünkben 2018-ban meg is valósulhat.
Korábban a tőzsde alelnöke volt. Mi a véleménye a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) mostani törekvéseiről?
Örülök, hogy az új tulajdonos lendületet adott a tőzsdének, összefogott a piaci szereplőkkel. Ezzel az erős összefogással több eredményt lehet elérni, mint korábban, de ehhez több idő kell, három-öt éves távon lehet majd látni a komolyabb eredményeket.
Hány magyar cég mehet a tőzsdére?
A BÉT ezzel kapcsolatban széleskörűen felmérte a piacot, százas nagyságrendű potenciális cég lehet. Kérdés, hogy a vállalkozások ezt az utat választják-e, hiszen az alacsony kamatok olyan forrásbőséget teremtenek, amelyek erős versenytársai a tőzsdének. A vállalatok nem biztos, hogy szívesen vállalják a tőzsdei jelenléttel együtt járó kötelezettségeket, ha más helyről is hozzájutnak olcsó forrásokhoz.
Önök tárgyalnak konkrét cégekkel tőzsdei bevezetésről?
Több céggel tárgyalunk, előkészítési fázisban vagyunk. Egy bevezetés azonban hosszú folyamat, egy évig is eltart, és akkor is sok körülménytől függ, hogy megvalósul-e végül a bevezetés, vagy a finanszírozásnak más módját választják. Most egyébként kedvezők a körülmények.
Az Xtend piac milyen cégeket vonzhat?
A tervek szerint kkv-k lépnének a BÉT új piacára, de nem feltétlenül nagy likviditás mellett. Ez inkább egyfajta előszobája lehet a tőzsdei bevezetésnek. A cégek ezen a platformon megtanulhatják a szabályokat, hozzászokhatnak a transzparenciához, hogy később, ha a növekedésük érdekében tőkét kell bevonniuk, a tőzsde fő piacán is megjelenhessenek.
