A KPMG másodszor adta ki európai futballjelentését, amely a könyvvizsgálati, adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó vállalat budapesti irodájában készült. A tanulmány 12 európai top- és közepes liga bajnokcsapatainak teljesítményét veszi górcső alá: a Monaco (francia bajnokság), a Beşiktaş (török), a Celtic (skót), a Chelsea (angol), a Basel (svájci), a Bayern München (német), a Szpartak Moszkva (orosz), a Viitorul Constanţa (román), a Feyenoord (holland), a Juventus (olasz), a Real Madrid (spanyol) és a Benfica (portugál) mutatóit hasonlítja össze.
Nagy biznisz a Bajnokok Ligája
A játékoskereskedelemből származó jövedelmek nélkül értett „működési bevételt” tekintve éves szinten a Bayern München és az FC Basel kivételével az összes klub növelni tudta bevételeit. A Chelsea 44,5 millió eurós adózás utáni eredménnyel egyenesen megduplázta tavalyi teljesítményét. A növekedés java részét, főleg a közepes méretű klubok esetében, az UEFA által szervezett csúcstornák generálják a KPMG közleménye szerint.
Az UEFA-tól származó bevételek öt csapat esetében meghaladták a működési bevétel 25 százalékát is: a Monaco (45 százalék), a Celtic (30 százalék), a Beşiktaş (28 százalék), a Juventus (27 százalék) és a Basel (26 százalék) könyvelhetett el jelentős bevételt az európai szövetségnek köszönhetően
– idézi a KPMG közleménye Andrea Sartorit, a cég globális sportdivíziójának vezetőjét, a jelentés szerzőjét.
A Bajnokok Ligája húzóhatására jellemző a Monaco példája: bár költségvetése csak mintegy negyede volt a francia rivális Paris Saint-Germainének, a klub 86 százalékos éves növekedést volt képes produkálni úgy, hogy működési bevételének 45 százaléka származott az UEFA által visszaosztott pénzből.
A bajnokcsapatok közül a Realnak volt a legnagyobb bevétele
A vizsgált klubok között a legnagyobb működési bevételt a Real Madrid érte el 671 millió euróval. Ez még így is elmarad a Manchester United teljesítménye mögött – ám az angol klub nem szerepel az idei jelentésben, hiszen nem lett bajnok, hazája bajnokságában csak az ötödik helyet szerezte meg.
https://www.vg.hu/gazdasag/oriasit-kaszalt-egy-europai-futballklub-750995/
A spanyol bajnok után a listán a Bayern München következik 588 millió eurós bevétellel. A német klubnak ez azonban stagnálást jelent: bevételeit főként azért nem tudta növelni, mert a csapat hat éven belül tavaly először nem jutott a legjobb négy közé a BL-ben. A bevételek forrását tekintve nem pusztán a visszaosztott közvetítési díjakról van szó, a közvetlen jegy- és szponzorációs bevételek is növekszenek ezeknél a kluboknál – írja a KPMG. A tanulmány szerint
a pályán elért sikerek persze nemcsak bevételeket, de kiadásokat is generálnak,
hiszen a játékosok ilyenkor prémiumot kapnak. A bevételekhez mérten a legnagyobb bérkiadás a Monacónál (69 százalék), a Juventusnál (64 százalék) és a Real Madridnál (61 százalék) keletkezett, ami nem meglepő, hiszen mind a három bajnokcsapat a legjobb négy közé jutott a BL-ben.
A legtöbbet a Real Madrid költötte fizetésekre, 406 millió eurós bérköltségük a világ futballjában a legmagasabb.
A vizsgált csapatok közül a személyi kiadások aránya a Bayern Münchennél volt a legkisebb (45 százalék).
Forrás: AFP PHOTO / Guenter SCHIFFMANN
Bár az utóbbi években megkérdőjeleződött az európai topfoci üzleti modelljének fenntarthatósága, Andrea Sartori szerint a dolgok jó irányba haladnak.
A felmérésben szereplő európai bajnokcsapatok kivétel nélkül pozitív adózás utáni eredményt értek el, így elmondható, hogy az elszabadult játékostranszfer-díjak és a növekvő bérek ellenére a jövedelmezőség stabilizálódik
– véli a KPMG elemzője.
A játékosok nevelésében sikeres kluboknak ráadásul versenyelőnyük van, gondoljunk csak a Benficára, illetve az általuk értékesített játékosokra: Gonçalo Guedes-re és Lindelöfre. A Chelsea és a Juventus is jelentős eredményt ért el eladásokból Oscar, illetve Paul Pogba révén.
Tovább nő a közösségi média jelentősége
A KPMG jelentése a klubok közösségimédia-aktivitására is kitér. A Facebook, a Twitter, az Instagram és a YouTube alapján a legnagyobb tábora továbbra is a Real Madridnak van 210 millió követővel. Jellemző adat, hogy egyes sztárok nagyobb tábort gyűjtöttek, mint klubjaik, példa erre Cristiano Ronaldo (Real Madrid), James Rodríguez (Bayern München), David Luiz (Chelsea), Falcao (Monaco) vagy Pepe (Beşiktaş). Ma már nemcsak a játékosok tudása, hanem közösségi médiás népszerűsége is fontos tényező: befolyásolja a játékosvásárlásokat és a klubok üzleti tervezéseit is – vélik a tanácsadócég szakértői.
