A 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklus forrásai közül 4188,4 milliárd forint már a győztes pályázók számlájára került, így közel 44,3 ezer kifizetés történt – állapította meg a Világgazdaság a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer eljárásrendi lekérdezése alapján. A folyósított támogatások terén a főként a hazai kis- és középvállalkozásokat célzó Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) áll az élen: 7157 kedvezményezett zsebébe vándorolt 1062,6 milliárd forint.
A Ginop után e tekintetben az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program (IKOP) következik, de itt csak 85 projekt osztozik a 875,9 milliárdos kifizetésen. A magyarázat az, hogy a végfelhasználók nem csupán az eszköz- és gépvásárlásban, kapacitásbővítésben érdekelt kis cégek, hanem olyan nagyobb vállalatok is, amelyek az infrastruktúra-fejlesztések, például közút- és vasútépítések mögött állnak. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEHOP) áll, amelyben 1064 kifizetéssel rendelkező projektnél és 707,2 milliárd forintnál jár a számláló. A KEHOP mögött ott van közvetlenül a vidéki régiók felzárkóztatására hivatott Terület- és településfejlesztési operatív program. Az Észak-Alföldtől a Nyugat-Dunántúlig e csatornán eddig 3723 részletben 691 milliárd forinthoz jutottak az érintett önkormányzatok és cégek.
A versenyszféra kisebb szereplőit leginkább érintő aktuális felhívás a Ginop-1.3.3, amely a beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások forráshoz jutását célozza. Tavaly december 21. után az idén február 1-jén volt az újabb benyújtási határidő, s miután a kiíró Nemzetgazdasági Minisztérium átszabta, egyúttal vonzóvá tette a pályázóknak a lehetőséget, meg is ugrott a jelentkezők száma: 60 támogatási igény érkezett 21,4 milliárd forintos értékben a korábbi 28-ról 20 milliárdosra szűkített keretre. Fontos változás volt például, hogy a versenyszféra legkisebb szereplőinek már nem volt kötelező konzorciumban összeállniuk, hanem önálló beszállítóként is pályázhattak.
Viszont konzorciumként az 1 helyett már 2 milliárdos támogatás is nyerhető. A Ginop-1.3.3-as pályázat további előnye, hogy a megítélt támogatás akár 85 százalékát is építési beruházásra lehet fordítani. Így, ha valakinek elsősorban új üzemcsarnokra van szüksége, nem munkagépekre vagy ipari berendezésekre, az előnyben részesítheti ezt a lehetőséget a termelésikapacitás-bővítéssel (Ginop 1.2.1), illetve a gazellapályázattal (Ginop 1.2.7) szemben, hiszen ezeknél csak 25, illetve 55 százalékos arányban lehet építésre fordítani az elnyert összeget.
A pályázati keretek piacra öntése mellett a kormány deklarált célja makroszinten is ambiciózus tervszámok szerint koordinálni a fejlesztéspolitikát. Ezzel kapcsolatban a Miniszterelnökség azt közölte lapunkkal, hogy 2017. december végéig mintegy 8522 milliárd forintot ítéltek oda, amellyel a rendelkezésre álló keret 96 százaléka gazdára talált, holott az eredeti cél a 85 százalékos küszöb megugrása volt. A tárca szerint ehhez nagyban hozzájárult a több mint 1180 milliárd forintnyi támogatói döntés meghozatala az utolsó hónapban, emellett a 2017-es naptári évben 2488 milliárd forintot ki is utaltak.
