Fontos, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban is erős maradjon a KAP – ezt az álláspontot hangoztatta a magyar agrárdiplomácia az új uniós agrárszabályozás kialakításáról szóló vita kezdete óta. Az erős KAP továbbvitele azért is érdeke Magyarországnak, mert a 2014–2020 közötti időszakban tényleges agrárgazdasági súlyánál lényegesen erősebb pozíciót sikerült kialkudni. Magyarország az összes uniós agrárforrás 3,19 százalékát viszi el, míg a hazai mezőgazdaság kibocsátása mindössze 2,1 százaléka az EU agrártermelésének.
A (SAPS) fenntartása pedig különösen érzékeny pontja a magyar agrárdiplomáciának, amely a KAP 2013-as átalakításakor is ellenállt a rendszer eltörlésére irányuló törekvéseknek. Az agrártárca adatai szerint a 2017-ben Magyarországra érkező 416,3 milliárd forint közvetlen uniós agrártámogatás több mint felét, 222,8 milliárd forintot ebben a formában kapták meg a magyar termelők.
A jelenleg futó ciklusban újításként bevezetett, a környezetvédelmi követelményeknek való megfeleléshez kötött zöldítésre az összes közvetlen támogatás 15 százaléka, 62,59 milliárd forint jutott. Az Európai Bizottság tervei szerint ez utóbbi támogatási forma megszűnik, illetve átalakul.
Az agrártárca szerint Magyarország – más uniós tagállamokkal ellentétben – komolyan vette alkalmazását, ennek eredményeként 2015-hoz képest 4,7 százalékkal, 702 ezer hektár fölé emelkedett az állandó gyepek területe.
Az agrárminiszterek egy dokumentumot is elfogadtak, amely a KAP jövőbeni irányaira vonatkozó következtetéseket tartalmaz. Ebbe bekerült a visegrádi négyek nyilatkozata is, amelyet januárban fogadtak el Budapesten, és amelynek lényege, hogy egy olyan gazdabarát, egyszerű közös agrárpolitikára van szükség, amely lehetővé teszi a forrásokhoz való gyors és hatékony hozzáférést, és biztosítja a világpiaci versenyképességet.
Az agrárminiszterek tárgyalásáról beszámoló Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt is elmondta, hogy kollégái döntő többsége egyetértett a termeléshez kötött támogatások 2020 utáni fenntartásában. A magyar gazdálkodók szempontjából ez azért kiemelten fontos, mert ezen keresztül támogathatók érzékeny, munkaigényes ágazatok, például az állattartás.
A halágazat is napirenden
A tanácskozásról megjelent uniós összefoglaló szerint tizenegy tagállam – köztük Magyarország – tett együttes nyilatkozatot az édesvízi akvakultúra 2020 utáni fejlesztéséről, kérve a megfelelő politikai és pénzügyi hozzájárulást, amelyhez további tagállamok és az Európai Bizottság támogatását is megkapták. A bizottság benyújtotta javaslatát a Földközi-tenger nyugati részén, a tengerfenéken élő állományokat kihasználó halászatok szabályozására, a túlhalászás visszaszorítása érdekében. A javaslat szerint – például a szürke tőkehal és bizonyos garnélarákok védelmében – korlátoznák a vonóhálós halászhajók használatát a május 1-jétől július 31-ig tartó időszakban. | VG
