Az egy évvel ezelőtti importarány 31,3 százalék volt, az idei 41 százalék. Ebben kiemelt szerepe volt a balkáni vízi erőművek nagy mennyiségű termelésének, de annak is, hogy a paksi atomerőmű egyik blokkja tervezett karbantartás miatt egész hónapban állt, és 500 megawattnyi kapacitás esett ki. További megawattoktól esett el amiatt a rendszer, hogy – szintén tervezetten – olajtüzelésű blokkok is álltak hosszabb-rövidebb ideig, valamint gáz- és lignitblokkok is, tervezett és nem tervezett indokkal.
A felsoroltakból adódóan kisebb volt a hazai erőműpark rendelkezésre állása az egy évvel korábbinál:
a munkára fogható összkapacitás csúcsa 4560 megawatt körül alakult, míg a 2017. májusi átlag 5500 megawatt volt. Kisebb volt az együttes villamosenergia-termelés is.
A csökkenő termeléshez hozzájárult, hogy az alacsony villamosenergia-árak miatt májusban csak néhány olyan nap volt, amikor érdemes volt üzemeltetni a gázüzemű erőműveket. E létesítmények ezért csak a technikailag szükséges minimumszinten működtek.
Közben áprilishoz képest tovább emelkedtek azok a költségek, amelyeket a rendszerirányító azért fizetett ki egyes erőmű-üzemeltetőknek, hogy csökkentsék, illetve növeljék létesítményeik termelését (le-, illetve felszabályozás), ha azt a villamosenergia-rendszer egyensúlya úgy kívánja. Jellemzően azért „kívánta úgy”, mert a felhasználók tényleges fogyasztása eléggé eltért attól, amit korábban jeleztek a rendszerirányítónak. A legnagyobb, csaknem kétszázmillió forintos napi szabályozási költség május 24-én merült fel, míg a napi átlag közel 140 millió forint volt a hónapban.
Nem zárható ki, hogy a MEKH hasonló vagy nagyobb júniusi szabályozási költségről számol majd be, de júliusban változás várható.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
