Mit kell tudni a Mylanról és magyarországi gyártói-forgalmazói jelenlétéről?
Jacek Glinka: Európa egyik legnagyobb generikus és bioszimiláris gyógyszerkutató és -gyártó cége vagyunk, Európában 35 országban vagyunk jelen, a forgalmazott 1500 termékünkből tavaly 4,4 milliárd dollár forgalmat bonyolítottunk le, évente mintegy 28,7 milliárd egységet értékesítünk az európai piacokon a gyártott és forgalmazott termékeinkből.
Goran Jakovic: A magyar egészségügyi hálózatban mintegy 300 termékünk kapható, minden percben tíz doboz különféle Mylan-gyógyszert adnak ki a magyar patikákban, az ország európai működésünk fontos központjává vált.
A gyógyszerkutatás terén a hazai szakemberek elismertek, ám a Mylan nem kutat Magyarországon. Várható ebben változás?
Jacek Glinka: Kutatókapacitásaink nem Magyarországon vannak, és ebben rövid távon nem is tervezünk változást, ám a magyar szakembereket várjuk. Komáromban a régió legnagyobb gyógyszer(át)csomagoló üzemét építettük fel, másodpercenként három doboz gyógyszer kerül ki a gyárból, és Európa és a világ számtalan célországába szállítják. Ennek fejlesztésén folyamatosan dolgozunk. A vállalat több mint 650 főt foglalkoztat három részlegénél Magyarországon: a csomagolást végző és régiós tesztelő-elosztó központként működő komáromi létesítmény mellett a cég több európai érdekeltsége számára pénzügyi és HR-szolgáltatásokat nyújt a budapesti központjában, valamint az egész országot lefedő kereskedelmi üzletággal is rendelkezik.
Fotó: VG
A bioszimiláris gyógyszerek egy már meglévő, törzskönyvezett (originális) termékhez hatásukban hasonló, azoktól csak kismértékben eltérő készítmények. Az ilyen gyógyszerek kutatási költsége meghaladja az azonos hatóanyagra építő generikus készítmények költségeit. Miért mégis erre az útra állt rá a Mylan, ahelyett, hogy generikus gyártóként mások „sikerét” használja ki?
Jacek Glinka: Valóban, a bioszimiláris készítmények fejlesztése, előállítása nagyon költséges, egy termék esetében meghaladhatja a kétszázmillió eurót is. Éppen ezért a világon nagyon kevés olyan vállalat létezik, amely ezt megengedheti magának. Globális helyzetünkből adódóan a mi bioszimiláris programunk az egyik legnagyobb a világon. A portfóliónkban húsz bioazonos gyógyszert kínálunk, és kiterjedt kutató-fejlesztő tevékenységünkkel nagymértékben hozzájárulunk a terület fejlődéséhez. Hat-hét olyan készítményre fókuszálunk, amelyeknek a szabadalma hamarosan lejár.
Hogyan lehet meggyőzni a társadalombiztosítási szerveket, hogy a biohasonló termékek legyenek támogatottak? Mennyire vannak tisztában a fogyasztók azzal, hogy ezek a készítmények az originális és a generikus készítmények között foglalnak helyet? Mennyire keresik az ilyen termékeket?
Jacek Glinka: Magyarországon hiába nagy a kereslet és az igény a generikus és bioszimiláris készítmények iránt, az organikus készítmények piaca is nagyon erős. Ez pedig nem gazdaságos, nem költséghatékony. Hogy miért tolerálja ezt a rendszer, az egy jó kérdés, hiszen ezt a megtakarítást másra is tudná fordítani. Anglia, Franciaország és Norvégia jó példát mutathatnak, hiszen ezekben az országokban arra törekednek, hogy a betegek minél szélesebb köre megismerje a bioszimiláris készítményeket, és minél többen férjenek hozzájuk.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
