Bombasikerek nullszaldóval
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTöbb mint 200 ezren látták tegnapig a Magyar Nemzeti Galériában a Frida Kahlo-kiállítást. A jegyeladásból származó 200 millió forintos bevétel a nagy sikernek köszönhető, és várhatóan meghaladja a múzeum ráfordítását, vagyis a tárlat nem lesz veszteséges – tudtuk meg. A Világgazdaság érdeklődésére a Szépművészeti Múzeum sajtóosztálya azt közölte, hogy a kiállítások gazdasági sikerességének megítélése összetett dolog, mert a szervezés, utaztatás, biztosítások, a megépítés költségei (ami együttesen egy-egy nagyobb kiállítás esetében akár félmilliárd forint is lehet) és az esetleges szponzori támogatások is a költségvetés részét képezik. Emellett a múzeum működtetésének rezsiköltsége is kiadási tételnek számít. Mindezek miatt, ha összességében nem veszteséges egy-egy kiállítás, akkor az már egyértelműen sikeresnek mondható – ez csak a nagy látogatószámú, úgynevezett blockbuster kiállításokra jellemző.
Az év legsikeresebb tárlata az MNG-ben sem került fel a toplista elejére, ott a 2016-os Picasso – Alakváltozások 1895–1972 című tárlat vezet. Itthon a múlt héten újranyitott, a régió legnagyobb közgyűjteményének számító Szépművészeti Múzeum az igazán nagy bombasikerek helyszíne. Az évezred legsikeresebb kiállítását, a Van Gogh Budapesten című tárlatot 5 hónap alatt 483 ezren látták, a Monet és barátai negyedmillió érdeklődőt vonzott 2003–2004-ben, a Botticellitől Tizianóig minimális különbséggel maradt le 231 ezer látogatójával a dobogóról. Más tekintetben győztes a 208 ezer látogatót vonzó El Greco, Velázquez és Goya kiállítás: a Szépművészeti századik évfordulóját ünneplő tárlatra 13 külföldi gyűjteményből érkeztek művek, az akkori 50 milliárd forintos biztosítási érték beírta magát a budapesti kiállítások történelmébe.
A múzeumok látogatottsága nő, a Szépművészeti megnyitóján Orbán Viktor arról beszélt, hogy tavaly a hazai lakosság számánál több látogatót regisztráltak a magyaroszági kiálllítóhelyeken.
