BUX 43,199.23
-1.06%
BUMIX 3,795.31
-0.35%
CETOP20 1,884.01
0.00%
OTP 9,140
-2.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.53%
-0.57%
-0.98%
ZWACK 17,350
-0.86%
0.00%
ANY 1,545
-1.28%
RABA 1,130
+0.89%
+0.48%
-0.62%
0.00%
-0.47%
OPUS 152.6
+0.39%
-0.54%
-1.65%
0.00%
-0.86%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,880
-0.21%
+0.78%
ALTEO 3,000
+1.69%
0.00%
-1.10%
0.00%
+1.79%
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
-3.80%
+2.12%
+0.25%
+9.56%
-0.76%
0.00%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A családi cégeknek kedvez a kkv-stratégia

A kis- és középvállalkozások digitális átállását, a szektoron belül pedig a családi vállalkozások generációváltását is felpörgetheti az előkészületben lévő kkv-stratégia.

Szakértők szerint a családi vállalkozások generációváltásának elősegítése, valamint az ipar 4.0-s technológiafejlesztéshez párosuló oktatás, képzés biztosítása lehet a fejlesztéspolitika célkeresztjében az európai uniós és az állami finanszírozású pályázatoknál.

A várakozások megalapozottságát a Világgazdaság érdeklődésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kommunikációs főosztályán is megerősítették. A szaktárcánál ugyanis hangsúlyozták, hogy az ITM fontos feladatának tartja a magyar vállalkozók generációváltásának és a kis- és középvállalkozások digitalizációs előrelépésének támogatását. A gazdaságfejlesztési források felhasználási irányait az e területeket kiemelten kezelő, előkészületben lévő kkv-stratégia jelöli majd ki. Egyúttal jelezték, hogy a dokumentum koncepcióját a Vállalkozásfejlesztési Tanács megvitatta és támogatta, a szaktárca most a stratégia szakmai részletein és a kapcsolódó intézkedési terven dolgozik.

Fotó: Shutterstock

A versenyszféra jelentős része tettek helyett csak beszél a digi­ta­lizációról, mert elkényelmesíti, hogy 4-5 százalékkal nő a GDP, ömlik az uniós forrás, mindemellett pedig olcsók a hitelek – hívta fel lapunk figyelmét Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Pedig a jó cégvezető ilyenkor költ többet beruházásokra, fejlesztésekre, modernizálja a gyártást, optimalizálja a belső folyamatait, átalakítja az informatikai rendszerét, hogy amikor lassul a gazdaság, hatékonyabban termelhessen.

Aki másképp gondolkodik, az két-három év múlva várhatóan nemhogy a németekkel vagy a franciákkal, de a csehekkel és a lengyelekkel sem versenyezhet a nemzetközi piacokon.

Erre az autóipari beszállítókat hozta fel példaként, akik könnyen a saját bőrükön érezhetik mindezt, ha nem gondolkodnak előre. Mint mondta, nem az lesz húsba vágó, ha csak 2-3 százalékkal bővül a GDP, hanem ha az exportpiacokon 8-10 százalékos visszaesést lehet majd tapasztalni. Essősy szerint, bár az állam ezt a fajta előremenekülést előmozdíthatja kombinált termékekkel, azaz hitellel együtt kínált támogatásokkal, az első lépést a cégeknek kell megtenniük.

A digitális átállás terén jellemzően a kelet- és dél-magyarországi, a nagy versenytől, a körforgástól elszigetelt cégek vannak a legnagyobb lemaradásban – mutatott rá érdeklődésünkre Papa­di­mitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója. Ezek rendszerint a helyi piacra termelő, kis ügyfélkörrel, limitált darabszámú termékkel rendelkező piaci szereplők. A generációváltás problémakörét pedig azzal támasztotta alá a szakértő, hogy

akad több olyan 3-5 milliárd forintos árbevétel mellett 600-800 milliós profitot termelő vállalat, amelynek a tulajdonosa hatvan-hetven éves, de nincs kinek átadnia az irányítást.

Értékesíteni sem tudja a céget, mert az a külföldi befektetőnek nem elég nagy, a belföldieknek pedig túl kockázatos.

Kiemelte, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetekben az államközi befektetési alapok találhatnak nagyobb eséllyel vevőt, akár a régiós piacokon. De az örökösödés hiánya a bankok szemszögéből is nagy gond: ha valami történik a cégvezetővel, ki fizeti vissza a 400-500 milliós folyószámla- és beruházási hiteleket? Mivel az ipari ingatlan csak az adott cég tevékenységéhez kapcsolódóan értékes, a családi vagyon pedig általában nem a fedezeti kör része, ez a hitelintézeteknek is fejtörést okozhat.

Essősy Zsombor szerint az a visszatérő probléma a családi vállalkozásoknál, hogy az ötven-hatvan éves tulajdonosok már nem akarnak napi 10-12 órát dolgozni, de átadni sem szeretnék másnak, amit addig elértek. Pedig ha családon belül nem tudják megoldani a már felépített üzlet további működtetését, fiatal, feltörekvő, 30-35 éves menedzserek kezébe kell adni az ügyvezetést.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek