A megújuló alapú és a nukleáris energia egymást kiegészítve vezet a karbonmentes jövő felé – derül ki abból a tanulmányból, amelyet az OECD nukleáris ügynöksége, a NEA készített.
A dolgozat elkészítésekor lényegében a dekarbonizáció árára voltunk kíváncsiak, vagyis a megújuló alapú és a nukleáris termelésnek azokra az arányaira, amelyek mellett a villamos energia előállítása az adott országok számára gazdaságos
– ismertette a tanulmány bemutatása alkalmával rendezett konferencia előtt az OECD NEA főigazgatója.
William D. Magwood rámutatott, hogy a zöld és a nukleáris energia előállítása nem egymás ellenében, hanem egymást kiegészítve szolgálja az adott országok céljait. A tanulmány egyik fő megállapítása az, hogy az energiát érintő célok megvalósítását gyakran fékezik a gyorsan változó politikák, ugyanis a gyorsan változó termelési költségek szokatlanul erősen befolyásolják a piacot. Miközben például esetenként az áramnak negatív ára van – aminek persze a felhasználók örülnek – a termelés fenntartása érdekében komoly beruházásokra van szükség.
A tanulmány arra is rávilágított, hogy a megújulók növekvő részaránya mellett komoly feszültségekre kell felkészülni az energiapiacon. Ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség zöldáramra, hanem azt, hogy az előnyei mellett tisztában kell lenni a vele kapcsolatos kihívásokkal is.
A kétfajta áramtermelési technológia együttélésének kölcsönös előnyeire mutatott rá Süli János, a két új paksi atomblokkal kapcsolatos feladatokért felelős tárca nélküli miniszter is. Példaképpen a Pakson létesülő, 20,6 megawattos naperőművet említette, amely majd a Paksi Atomerőmű területén csatlakozik rá az országos villamos energia hálózatra.
Süli János elmondta, hogy Magyarország folyamatosan tartja a kapcsolatot az OECD NEA-val, tavaly két találkozóra került sor. Mint hangsúlyozta,
nem a megújulók ellen építünk atomerőművet, hanem a nukleáris és a megújuló energiának olyan kombinációját kívánjuk kialakítani, amelynek köszönhetően a lakosság is megfizethető, alacsony áron juthat villamos energiához, amelyet az ipari felhasználók is a versenyképességüket segítő áron vásárolhatnak meg.
A miniszter a két új paksi blokk létesítése melletti további érvként sorolta fel az ország növekvő energiaigényét is: a felhasználás a múlt évben 0,8 százalékkal bővült, az előző évi 2,7 százaléknál ugyan kisebb mértékben, de a több évre előrejelzett, évi átlagban 1,5 százalékos növekedés továbbra reálisnak látszik. Célnak nevezte a tavaly 31,5 százalékos áramimport arányának leszorítását is, elismerve, hogy a hazai adottságok mellett a teljes energiaönellátás nem tűnik megvalósíthatónak.
A két új blokk létesítési engedélykérelmére, a beruházás majdani átadására vonatkozó kérdések kapcsán elmondta, hogy olyan engedélyre van szükség, amelyet az Országos Atomenergia Hivatal el is fogad. Emiatt viszont nem az az elsődleges, hogy mikorra áll össze a 300 ezer oldalas kérelem, hanem annak a minősége, és egyelőre azt sem lehet megmondani, hogy pontosan mikor helyezhető kereskedelmi üzembe a két új paksi blokk.
A beruházás jelen állapotára vonatkozó részletek a hétfői Világgazdaságban
