Tegnap hivatalosan is tájékoztatta a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) elnök-vezérigazgatóját a társaság két legnagyobb tagságú szakszervezete, hogy a március elején kezdeményezett kollektív munkaügyi vita eredménytelensége miatt sztrájkbizottságot alapított. A Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) közös levelükben kezdeményezték Bolla Tibornál, hogy induljanak meg az egyeztetések „a munkabeszüntetés esetén biztosítandó elégséges szolgáltatások mértékéről”. Kiemelték, hogy a sztrájkbizottság célja a 2019-es évre vonatkozó bérmegállapodás megkötése. Két fő követelésük van: átlagosan 13 százalékos fizetésemelés és az utazási igazolvány újbóli biztosítása a dolgozók családtagjai számára. Kedden az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) jelentett be sztrájkkészültséget, a szervezet 15 százalékos pluszt követel. Az EKSZ a szakszervezeti tagok mindössze 10 százalékát képviseli, a BKSZSZ a VTDSZSZ-szel együttesen 80 százalékos arányt tudhat maga mögött.
Február végén a BKV egy 5 százalékos pluszról szóló ajánlatot tett le az asztalra. Ezt akkor úgy kommentálták: tisztában vannak azzal, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a munkavállalók vonzásához és megtartásához a legmegfelelőbb eszköz a bérezés. Hozzátették, hogy „biztosan és felelősséggel kijelenthető”, a cégnél idén is lesz béremelés, ennek mértékéről a tárgyalások zajlanak. Erre még mindig maradt idő, ha nem is sok. A sztrájk idejére tervezett, legalább 66 százalékban érvényes menetrendet még a bíróságnak is jóvá kell hagynia, ennek átfutása 15-20 nap. Vagyis április második felénél hamarabb nem várható munkabeszüntetés a BKV-nál. Létezik egy másik körülmény is, amely jócskán csökkenti a felek közötti egyezkedés időbeli lehetőségét: ez pedig a március 27-re tervezett fővárosi közgyűlés, ahol, úgy tudjuk, a képviselők a közlekedési vállalat 2019-es költségvetéséről is szavazhatnak. Ebben addigra szerepelnie kellene azoknak a forrásoknak (a két számjegyű béremelés tízezer dolgozó esetében 7-10 milliárd forintos kiadással járna), amelyek a bérfejlesztéshez szükségesek. Vagyis ha a cég és a szakszervezetek rövidre akarják fogni az ügyet, a következő szűk egy hétben alkura kell jutniuk.
A BKV munkavállalóinak fluktuációs statisztikáiból kiderül: a bérmegállapodás kérdése túlhaladt azon a szinten, hogy mennyi pénzt emészt fel. Csak januárban 124-en léptek ki a vállalattól, februárban 92-en. Tehát az év első két hónapjában 216-an hagyták ott a BKV-t, tavaly összesen 677-en. Ide kapcsolódik, hogy tavaly 590 munkatársat vettek fel. Ha a kilépések a mostani ütemben folytatódnak, az év végére az 1300-at is elérheti a távozók száma. A 10 százalék feletti kieső munkaerő pótlása is nehéz, de az egyre nagyobb számban újonnan érkezők betanításának elhúzódása legalább ekkora problémát okoz a tömegközlekedés megszervezésében.
