Drága mulatság a vízerőmű-beruházás

Világszerte mintegy 3700 vízerőművet építenek vagy terveznek, ebből 147-et az Amazonason. Ám az ilyen beruházásoknál jellemzően nem a valós kiadásokkal számolnak, így a költségeket alulbecsülik, aminek súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti következményei vannak az Egyesült Államok tudományos akadémiájának tanulmánya szerint, amelyre a Mongabay.com hivatkozik.

A tanulmány összeállítói hangsúlyozzák: a technológiára továbbra is nagy szerep jut az energiaforrások diverzifikálása során, de a kormányoknak és az érintett vállalatoknak a jövőben az eddiginél nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk.

2017-ben a vízerőművek adták a megújuló alapú ártermelés 16 százalékát az IEA adatai szerint.

A hivatkozott felmérés úgy számol, hogy az elmúlt száz évben világszerte körülbelül 472 millió embert érintett kedvezőtlenül a vízerőművek építése: nehezebben juthattak élelemhez, megromlottak az életkörülményeik, közösségek sorának kellett máshová költöznie, és felmérhetetlen kulturális veszteségeik keletkezhettek.

Egyedül a brazíliai Tucuruí-gát üzembe helyezése miatt 60 százalékkal esett az Amazonas halhozama, mezőgazdasági területeket kellett elárasztani, de más erőforrások is hozzáférhetetlenné váltak, mindez mintegy százezer, a folyó mentén élő lakost érintett.

Ráadásul a PNAS kutatói által megvizsgált beruházások átláthatatlanok voltak, és felmerült az állami megbízók, valamint az érintett cégek közötti korrupció gyanúja is. Ezért – áll a tanulmányban – újabb vízerőmű építését nem lenne szabad elkezdeni független szakértők által készített olyan, környezetvédelmi és társadalmi hatástanulmány nélkül, amely azt is kimutatja, hogy a létesítmény nagyobb előnyöket ígér a várható károknál, valamint a negatív hatások garantáltan megakadályozhatók. A kormányok felelőssége a jobb átláthatóság, a valóságnak megfelelő pénzügyi, társadalmi, kulturális és környezetvédelmi költségek kimutatása és közzététele.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható