Tavaly 35,8 milliárd forint bevétele származott a HungaroControl Zrt.-nek a repülőgépek irányításából – ezt az állami tulajdonban lévő vállalat közölte a Világgazdaság megkeresésére. Ennek az összegnek a túlnyomó része, hozzávetőlegesen 80 százaléka a magyarországi átrepülő forgalomból keletkezett, a fennmaradó részt a felszálló gépek és a Koszovó feletti magaslégtér irányítása generálta. Az összeg 1,2 milliárd forinttal múlja felül a 2017. évit, ami mintegy 3,5 százalékos növekedést jelent. A magyar légi navigációs szolgáltató 2018-ban – beleszámítva a 2014 óta ellátott, áprilistól határozatlan időre módosított koszovói missziót is – több mint egymillió gépet kezelt, éves bázison 10 százalék körüli volt a bővülés. A légi irányításért fizetendő díjak megállapítása az Európai Bizottság által elfogadott teljesítményterv és a költséghatékonysági célok alapján történik.
Az elfogadott teljesítményterv a 2015–2019-es időszakra szól, a következő, 2020–2024-es időszakra készülő tervezetet az illetékes állami szerveknek október 1-jéig kell eljuttatniuk jóváhagyásra a bizottságnak. „A HungaroControl a többletforgalomból adódó bevételből az elfogadott teljesítményterv alapján részesülhet. A díjak meghatározása évente, de a forint-euró árfolyam ingadozása miatt havonta is módosulhat” – írták. A magyar légi irányítást a szabályozás értelmében a tényleges repülések alakulása szerint fizetik ki, két szempont figyelembevételével: ez a repülőgép tömege és a repülés távolsága. A csupán átrepülő, illetve a terminálirányítást is használó gépek különböző díjat fizetnek a magyar légtér használatáért. Az erre vonatkozó 2011-es rendelet azt mondja ki, hogy a hazai légtér-igénybevételi díjat a repülő üzemben tartójának kell megtérítenie. Ennek alapján az útvonalhasználati egységdíj mértéke 30,23 euró, míg a közelkörzetié (kvázi a budapesti fel- és leszálló járatok) 266,57 euró. Az előbbi, tudomásunk szerint – erre vonatkozóan a HungaroControl nem adott tájékoztatást – meglehetősen alacsony árnak számít mind a régióban, mind Nyugat-Európában. A Svájc fölötti átrepülés 100 euró, Angliában 80 eurónál is magasabb ez a díj, de a szlovének is 70 euró környékén árazták be a légterüket. Horvátország esetében ugyanez 50 euró körül mozog.
Ennek kapcsán lehetett arról hallani, hogy a légitársaságok játszanak az árkülönbséggel, és például a horvát–magyar határ mentén inkább a magyar oldalon repülnek. A HungaroControl erre úgy reagált, hogy a légtérhasználati díjaknak csekély hatásuk van a légitársaságok útvonaltervezésére, mivel azok a teljes repülésükre, nem pedig egy adott szakaszra optimalizálnak. Hozzátették, hogy az alternatív útvonalak összköltségének már lehet forgalomterelő hatása.
Az elmúlt évi bevételek
80
százalékát a hazánkon átrepülő forgalom adta
