Gumibitumen-üzemet épít a Mol

Hárommilliárd forintból épít új gumibitumen-üzemet a Mol Zalaegerszegen, a beruházást az állam 750 millió forinttal támogatja. A tegnapi alapkőletételen Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az új üzemben 2020-ban indul a termelés, a tervek szerint évente 20 ezer tonna gumibitument állítanak elő, amelyhez 3 ezer tonna, mintegy félmillió darab használt gumiabroncsra lesz szükség. „Ez évente 200 kilométernyi út aszfaltozására elegendő” – hangsúlyozta.

Varga Mihály pénzügyminiszter a rendezvényen kiemelte, hogy az egység megépítésével belföldön és a külpiacokon is versenyképes, hazai fejlesztésű termék jön létre, amelyekhez gumiabroncsokat használ fel, így jelentősen hozzájárul a környezetterhelés csökkentéséhez. „A Pannon Egyetemmel kikísérletezett technológiának köszönhetően egyre jobb minőségű utak épülhetnek majd Magyarországon” – mutatott rá. Az úthálózat fenntartásának költsége nem elhanyagolható összeg, erre évente 90 milliárd forintot különít el az állam.

A kormány 2015-ben indította az uniós támogatásokból kiszoruló nagyvállalatok támogatási programját, amelyen keresztül most a Mol is forráshoz jutott. Ennek keretében mostanáig 110 szerződés született, amelynek révén 65 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással 160 milliárd forintnyi beruházás valósult meg és 2300 új munkahely jött létre. Ugyancsak Zalaegerszegen épül 45 milliárd forintból az önvezető és elektromos autók vizsgálatára is alkalmas tesztpálya a biztonságos közlekedést szolgáló kísérletekhez. Ehhez kapcsolódva létesül a várost az M7-es

autópályával összekötő gyorsforgalmi út.

Varga: változatlan a GDP-növekedési cél

Varga Mihály a magyar gazdaság kilátásai jónak nevezte, hiszen tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékkal bővült, az uniós átlag háromszorosával, és az első negyedévben is jó eséllyel 5 százalék fölötti lesz a növekedés. 2010 óta 48 százalékkal erősödött a magyar ipar, a foglalkoztatottsági ráta pedig megközelítette a 70 százalékot: több mint 4,5 millióan dolgoznak, a növekedésre túlnyomóan a versenyszférában került sor. A miniszter emlékeztetett, hogy tavaly a reálkeresetek 8,3 százalékkal nőttek, ami plusz egyhavi bért jelent. Eközben a német gazdaság fél éve egyre inkább recesszióban van, ami hosszabb távon hathat a magyar gazdaságra, még ha a magyar ipar teljesítménye el is tér a németétől. „A cél továbbra is az, hogy a GDP-bővülés az uniós átlag felett legyen két százalékponttal” – jelentette ki.