Lassan az építőipari konjunktúra mostohagyerekévé válik a nyílászárók piaca, ahol a gyártók az utóbbi tíz évben százmilliókat költöttek a technológia fejlesztésére, a kapacitás növelésére, de a beígért komplex panelprogram elmaradt. Ráadásul a lakás-takarékpénztári (ltp.) szerződések
állami támogatásának megvonása kifutó rendszerben belátható időn belül akár évente 20-30 milliárd forintos forgalomvesztést okozhat – tájékoztatta a Világgazdaságot Prohászka Rajmund, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség alelnöke, a Magyar Ajtó és Ablak Egyesület volt elnöke. Az előtakarékoskodók jelentős részben lakásfelújításra és korszerűsítésre, azon belül is mindenekelőtt ablak- és ajtócserére költöttek. A panelprogramosok és a lakás-takarékpénztári ügyfelek adták együttesen a nyílászárópiac forgalmának jelentős részét. Gyártott értékben a 45-48 milliárd forintos ablakpiac az ajtók és redőnyök árával, beépített értéken számítva bő 100 milliárd forint körül jár, a lakásfelújítások elmaradásából eredő 20-30 százalékos kiesést nem pótolja sem az irodaház-építések, sem az áfakedvezmény miatt ideiglenesen felpörgött újlakás-piac – mondta a szakember.
Egyelőre elmaradt, azaz a második fél évre csúszott a májusra tervezett áremelés, miután a beszállítók még nem hajtották végre az alapanyag drágulása miatt előre beharangozott átárazásokat. Az ajtó- és ablakgyártók várhatóan szeptember–november között emelik meg átlagosan akár 10 százalékkal is a termékeik árát. Az üzemenként megvalósított, néhol több százmillió forintos gépesítési beruházások eredményeként mára kevesebb élőmunkával, a 12–16 órás üzemidő helyett akár 8 órában is képesek előállítani ugyanazt a mennyiségű terméket. A több mint kétszáz magyarországi ablakgyártó közül mintegy kéttucatnyi fedi le a piac 80 százalékát, az üzemek kapacitásától függetlenül általános probléma a szakképzett munkaerő megtartása. Ennek érdekében a tavasszal helyenként 25-30 százalékos béremelésekre is szükség volt, miközben képesített beépítő szakemberekből előírás hiányában továbbra is rendkívül kevés van.
A magyarországi ajtó- és ablakgyártó üzemek mára európai szintű, rendkívül jó minőségű termékek előállítására képesek, az építőipar termékigényét – a luxuskivitelű, különleges, egyedi igények kivételével – hazai forrásból is képes kielégíteni a gyártókapacitás. A magyarországinál olcsóbb, jellemzően szerényebb energetikai tulajdonságú kelet-európai importot – a többnyire rendkívül árérzékeny projektek, a kispénzű megrendelők miatt – továbbra sem sikerült kiszorítani. Az aránya 5-10 százalékos, de az olcsó tömegáru egy része láthatatlan csatornákon érkezik, ezért akár 15 százalék is lehet a ténylegesen külföldről érkező termékek aránya. A nyugati határ közelében működő üzemek ugyanakkor kapacitásuk jelentős részét tudják exportáru gyártására fordítani.
Méretes kapacitásrések
Az idén megépülő húszezer lakáshoz 300-400 ezer négyzetméternyi ablakra van szükség, ez a hazai 1,4 millió négyzetméternyi gyártókapacitásból könnyedén fedezhető. Az ablakcserét is támogató panelprogramokkal százlakásos épületenként 1700 négyzetméternyi ablak megrendelése esett ki, a lakás-takarékpénztári ügyfelek négyéves, havi 20 ezer forintos állami támogatással 1,36 millió forintos megtakarítása pedig szerződésenként egy-egy ötablakos panel, hatablakos társasház vagy kockaház teljes nyílászárócseréjét fedezte. A most futó fűtéskorszerűsítési támogatások a nyílászárók piacát nem érintik. | VG
