Virágzik a kisállatok iránti kereslet Kínában, és a piac várhatóan jelentősen növekszik idén, elérve a 2,6 milliárd dolláros értéket – áll a Forbes cikkében, amelyben az Euromonitor International elemzését idézi a szerző.
A globális piac méretét egy 2016-ban készített jelentés 132 milliárd dollár körülire értékelte, 2025-ig évente átlag 4,9 százalékos bővülést prognosztizálva. A Grand View Research számaiból az is kiderül, hogy bár India a leggyorsabban növekvő piac a rendelkezésre álló elkölthető jövedelmek emelkedése miatt, Kína is kiveszi a részét a gyors fejlődésből.
A kisállatok száma 2013-ban
389 millió volt Kínában, 2017-re 510 millióra nőtt. A China Pet Market online portál szerint a nagymértékű bővülés hátterében az emelkedő életszínvonal, ezzel együtt az elkölthető jövedelmek növekedése áll.
A demográfiai trendek is hozzájárulnak a kisállatok tartásának elterjedéséhez: egyre több az idős ember Kínában, ezzel párhuzamosan a fiatalok körében csökken a házasodási hajlandóság, vagyis egyre nő a potenciális kisállattartók tábora.
A kínai kisállatpiac növekedési üteme ráadásul bőven meghaladja az amerikaiét is, amely a legnagyobb piacnak számít nagyjából 60 milliárd dolláros értékkel, bár ez néhány évvel korábbi adat.
A Jing Daily kínai hírportál szerint a házi kedvencként tartott kutyák száma a regisztráltnál jóval magasabb lehet az országban, Pekingben például a Nemzetközi Állatorvosi Szolgáltatási Központ alapítója, Mary Peng becslése szerint a tulajdonosok mindössze 30-50 százaléka jelenti be a kutyáját.
A kisállattartás, ezen belül a kutyatartás népszerűségének robbanásszerű fejlődése mögött többféle ok is fellelhető – vélik szakértők. Az egyik ilyen ok lehet a közösségi média elterjedése, azon belül is az a trend, hogy egyre több kutya és macska válik hírességgé vagy akár influenszerré. Mások ehhez azt is hozzáteszik, hogy a Kínában az utóbbi időben felbukkanó és a fiatalok körében hódító úgynevezett énkultúra (Me Culture) egyre inkább individualizmusra ösztönzi a fiatalokat, arra, hogy legyenek önmaguk, fejezzék ki saját magukat. Mindezeken túl, vélik szakértők, Kína egygyerek-politikája meglehetősen magányos generációt eredményezett – ők azok, akik egykeként nőttek fel, és a kisállattartás akár az egyedüllétüket is enyhíthette.
Ezeken felül pedig ott van az a korántsem elhanyagolható tény, hogy Kína, illetve a kínaiak egyre gazdagabbá válnak, és ahogy nő az emberek szabadon elkölthető jövedelme, úgy nő az igény a kis kedvencek tartására is.
2003 után minden évben új kutyafajták jöttek divatba, és a tehetős állatbarátok hihetetlen összegeket fizettek egy-egy kiskutyáért – mondta Mary Peng a Jing Dailynek. Elmondása szerint a fajtatiszta állatok – például a német juhászok, a golden retrieverek, a dalmát dogok, a csau-csauk vagy a huskyk
– a jólét és a társadalmi státusz kifejezői lettek. Rengeteget cikkeztek korábban például arról, hogy tibetimasztiff-kölykökért akár egymillió dollárnál többet is hajlandók voltak kifizetni – idézi fel Peng.
Ezzel párhuzamosan természetesen a kisállat-szolgáltatások és a kiegészítők piaca is hatalmas fejlődésnek indult. A kínai állateledel-piac például az ázsiai és csendes-óceáni régió legnagyobbikává vált, miután az alakuló trendek odavonzották a legnagyobb állateledel-gyártókat. A piac nagyságát most nagyjából 50 milliárd dollárra becsülik, és éves szinten 30 százalékos növekedést ért el az utóbbi néhány év során.
De nem csak az állateledel-forgalmazók az új trend nyertesei. Egyre nő azon kutyatulajdonosok száma, akik különleges és luxusszolgáltatásokat vesznek igénybe kis kedvenceik számára, többek között wellnesskezeléseket, személyi asszisztenciát, valamint fényűző ajándékokat és kiegészítőket vásárolnak nekik. Hongkongban például egyes luxushotelek külön menüt kínálnak a négylábú vendégeknek, a kutyajátékok pedig alapfelszerelésnek számítanak a luxuslakosztályokban, ahol még csirkeízű fogkrém is várja a házi kedvenceket.
A kisállat-kiegészítők piaca az idén elérheti a
2,6
milliárd dollárt Kínában
