Hogyan sikerült 2019 az Equilornál?
Az előzetes adatok szerint az Equilor csoportszinten jó eredményt ért el tavaly.
A cégcsoportnak része az Equilor Alapkezelő és a főként vállalati pénzügyi tanácsadással foglalkozó Equilor Corporate Advisory is. Természetesen az eredményen azért látszanak azok a kihívások, amelyekkel minden hazai befektetési szolgáltató szembesült. Az egyik kihívás a működéssel összefüggő magas költség, adminisztrációs teher, a másik a rekordalacsony kamat, akár a banki, akár a kötvénykamatokat tekintjük. Ezzel egyidejűleg csúcson van a részvények és az egyéb pénzügyi eszközök árfolyama. Mindez nem túlzottan vonzó a befektetők számára, miközben az év közepén elindult a magas hozamot biztosító Plusz program (MÁP) is, amely rengeteg megtakarítást vont ki nemcsak az ingatlanpiacról, hanem a tőkepiacról is. Mindennek eredményeként a lakossági ügyfelek aktivitása csökkent az előző évhez képest, az elmaradást azonban az alapkezelő és a pénzügyi tanácsadó részlegünk növekedése kompenzálta.
Milyen tervekkel vágtak neki az idei évnek?
Az Equilor a piaci átlagot meghaladó, organikus növekedést tervez az elkövetkező években. Mindig foglalkoztunk lakossági és intézményi ügyfelekkel, valamint kereskedési szolgáltatásokkal, kötvényekkel, részvényekkel, devizákkal, opciókkal. Emellett megjelent a tevékenységünkben a vagyonkezelés és a tőkepiaci tanácsadás is. Az Equilor csoport alapító tagja a Budapesti Értéktőzsdének (BÉT), de már sok éve a varsói és a prágai tőzsdének is tagja, tehát földrajzilag is kiegyensúlyozott a csoport tevékenysége. A több lábon állás persze tetemes személyi és informatikai ráfordításokat igényel, és ki kell építeni minden üzletág esetében a szabályozáshoz kapcsolódó háttérterületet is. Természetes módon mindegyik üzletágtól megköveteljük az önálló és nyereséges működést, de hangsúlyt fektetünk az egyes területek között elérhető szinergiákra is. Stratégiánk a következő évtizedben arra irányul, hogy privátbanki és befektetési prémiumszolgáltatásainkat – a személyes jelleg megtartásával – digitálisan is a legmagasabb technológiai színvonalra fejlesszük. Ezenkívül azt látjuk, hogy ügyfeleink egyre komplexebb problémákat vetnek fel, részben magánvagyonuk, részben céges finanszírozásuk kapcsán. Az Equilor egyidejűleg képes mindkét területen hatékony és személyre szabott megoldásokat kínálni.
Milyen tapasztalatokat szereztek a varsói és a prágai börzén?
Más utat járt be ez a két piac az elmúlt harminc évben. Lengyelországban a tőzsdei bevezetések erőteljes kormányzati támogatása és a kedvező szabályozás meghozta a gyümölcsét. Látszik persze ott is a lassulás, de továbbra is rendkívül robusztus maradt a varsói Csehországban jóval kisebb volt a támogatás, de a kormányzat ott sem ment szembe soha a tőkepiaccal. Ott történelmi és gazdaságpolitikai okokból kevesebb állami céget vittek tőzsdére.
Vezethet-e további konszolidációhoz a befektetési szolgáltatók körében a hazai tőkepiacokon tapasztalt forgalomcsökkenés?
A befektetési szolgáltatók BÉT-en elért forgalma ugyan egy fontos tényező, hiszen ez a saját piacunk, itt tudjuk befektetőinknek a leghatékonyabb szolgáltatásokat nyújtani, de bevételi oldalról már nincs döntő jelentősége. A tőzsdét 42 szolgáltató alapította 1990-ben, majd a 90-es évek végére száz fölé nőtt a BÉT-en kereskedő brókercégek és bankok száma. Mostanra csupán 25 társaság maradt a porondon, amelyek között már csak öt egykori alapító tag van, közöttük az Equilor mint egyedüli magyar befektetési szolgáltató. Azt gondolom, hogy ez a 25 cég minimálisan szükséges a piac egészséges működéséhez. Statisztikával alátámasztott alapigazság, hogy nincsen erős gazdaság erős tőkepiacok nélkül, amelyek szintén feltételezik az erős helyi, független befektetési szolgáltatókat. Magyarországon sajnálatos módon a többi európai piaccal ellentétben a helyi brókercégek kerültek versenyhátrányba a külföldi társaságokkal szemben. Korábban még különadókkal is sújtották a magyar szereplőket, amelyeket a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó külföldi versenytársainknak nem kellett leróniuk, de még ma is túl sok extra adminisztratív terhük van a hazai cégeknek. Így a külföldiek fejlesztésekre tudják fordítani a forrásaikat, ebből a mai napig profitálnak, versenyelőnyben vannak a magyar szereplőkkel szemben. Sőt, például a cseh és lengyel brókerek még a BÉT-re is szinte ingyen kerülhetnek be, míg az Equilornak sokkal nehezebb volt Prágában tőzsdetaggá válnia az ottani piac helyi védelme miatt.
Folytatódott-e az a tendencia, hogy a külföldi eszközök felé tolódott el a hazai befektetők érdeklődése?
A befektetők az utóbbi időben valóban egyre inkább a külföldi részvények, kötvények és a tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF) felé fordultak, sőt továbbra is érdeklődnek a kockázatosabb, tőkeáttételes termékek iránt. Az európai szinten bevezetett MiFID II. és ESMA szabályozás azonban fékezőleg hat ezen termékek elterjedésére, és védi a tapasztalatlanabb befektetőket a kockázatoktól. A tavalyi év egyértelmű nyertesei egyébként az ETF-ek lettek, amelyekkel olcsón és hatékonyan lehet akár egy egész szektort lefedni a tőzsdén. A belföldi termékek változatossága sajnos nem nőtt szignifikánsan, holott a közepes kapitalizációjú cégek piacán tapasztalt, 2018-as boom kitartott 2019 elejéig, de aztán sajnos év közben a már említett okok miatt elült ez a hullám.
A MifID II. szabályozással kapcsolatban milyen kérdések maradtak még nyitottak?
A szabályozást egyre több kritika éri uniószerte, hiszen az előírások egy rendkívül széles üzleti területet érintenek, és nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat. Sok ország megpróbálja rugalmasan alkalmazni ezeket a szabályokat, hogy helyzetbe hozza saját befektetési szolgáltatóit, amelyek így a határon átnyúló szolgáltatásaik révén a többi európai piacon is előnyhöz juthatnak. A MiFID-del összefüggésben óriási kérdés lesz az is, hogy mi jön a Brexit után, hiszen az európai tőkepiacok több mint 50 százalékát még mindig Nagy-Britannia adja. A kilépési tárgyalások során a britek nyilván meg akarják majd őrizni eddigi privilégiumaikat anélkül, hogy a szigorú uniós szabályoknak megfelelnének. Ennek a hatalmas veszélynek a kivédése az EU vezetésének lesz a feladata, de itthon is mindent meg kellene tenni a tőkepiac támogatása és a hazai befektetési szolgáltatók védelme érdekében, akár nálunk is a MiFID II. rugalmasabb alkalmazásával. Itt is ugyanúgy meg kellene védenünk a nemzeti érdekeinket, mint a gazdasági élet egyéb területein. A jegybank 2015 óta sokat tett a piacért, és a befektetők nagyon bíznak a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt intézményekben, ám most versenyképesebbé is kellene tenni ezeket a stabil intézményeket.
