Az utakon is készülnek az önvezető autókra

Milyen a hazai közutak állapota európai összevetésben?

Az úthálózat állapota versenyképességi kérdés. Itthon jobb a főutak, autópályák állapota, mint a mellékutaké. A nyugat-­európai utakkal az eltérő megoldások miatt nehéz az összehasonlítás. Például Németországban és Franciaországban az autópályák a második világháború utáni újjáépítés során épültek.

Volt rá elég pénz, így ott ma a hálózat fenntartásán van a hangsúly. Kelet-Európában viszont még a nyolcvanas években sem fordítottak elég pénzt a nyugatinál egyébként is jóval kisebb hálózat fenntartására, a rendszerváltás után pedig mindenütt kicsit másképp láttak munkához.

Romániában a kátyúk miatt katasztrofálissá vált állapot felszámolása volt az elsődleges, új utat alig építettek. Magyarországon a hálózat bővítése, az új kapcsolatok létesítése volt a prioritás, a felújításokra csak annyit költöttek, amennyi maradt. Ráadásul a 2008-as válság miatt az uniós forrásokat sem sikerült teljesen kihasználni.

A 2010–2011 táján kezdődő felíveléssel sokat javult a helyzet, és bár a mellékutakra alig lehetett EU-s pénzt szerezni, hazait már egyre többet. A 2013–2014-es időszaktól a Közlekedési operatív program, majd a Terület- és településfejlesztési operatív program forrásaiból dolgoztunk – az utóbbi mintegy 55 milliárd forint –, de a magyar költségvetésből ennek a többszöröse érkezett.

Ez főleg 2016-tól jött jól, amikor elindult a Komplex útfelújítási program 174 milliárd forintos kerettel, majd 2019-ben a mellékúthálózatra összpontosító, évi 50 milliárdos Magyar falu program.

Mire lesz pénz a következő uniós finanszírozási ciklusban?

Felújításra alig lesz forrás, inkább a Ten-T hálózat mentén új kapcsolatok létesítésére és bővítésre, elsősorban forgalombiztonsági megoldásokra és intelligens megoldások telepítésére lesz mód. Ezt ellensúlyozza az évről évre bővülő költségvetési hozzájárulás.

A teljes interjút elolvashatják a Világgazdaság keddi számában