Mintegy 8,3 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki tavaly a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a magyarországi piac szereplőire – közölte a hivatal a Világgazdaság megkeresésére. Az összeg csaknem 50 százalékkal haladja meg a 2018-as, 5,6 milliárd forinthoz közeli adatot, és az elmúlt öt év legmagasabb értékének számít. A növekedésben nagy szerepe volt az év végi bírságolási hajrának, hiszen decemberben a négyszer is milliárdos retorziót vetett ki.
A büntetések mértéke alapján 2019-ben a fogyasztóvédelmi ügyek voltak túlsúlyban. A legnagyobb bírságot a Telenor Magyarországnak kell fizetnie: a távközlési társaságnak 1,8 milliárd forintjába került a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata. Igaz, a cég nem fogadta el a határozatot, és közigazgatási pert helyezett kilátásba. Hasonló tárgyban rótt ki a GVH 1,2 milliárd forintot a Facebookra is. A második legnagyobb, 1,6 milliárd forintos szankcióval egy kartellt sújtott a versenyfelügyelet, bár ez a tétel hét vállalkozás között oszlik meg.
A GVH által beszedett bírságok egésze a központi költségvetésbe kerül. Mivel a versenyhivatal a vonatkozó előírások értelmében az állami követelésekről és azok teljesüléséről vezet folyamatos nyilvántartást, nem az éves összesítésű adatokról, nincs arról kimutatása, hogy a 2019-ben kiszabott büntetésekből mennyi folyt már be. Van viszont statisztikája a befizetések éves alakulásáról: eszerint tavaly 4,36 milliárd, tavalyelőtt 6,65 milliárd, 2017-ben pedig 3,24 milliárd forint érkezett a GVH számlájára.
A hatóság nemcsak beszed bírságokat, hanem adott esetben vissza is fizeti őket, hiszen az elmarasztalt vállalkozások többször bíróság előtt megtámadják a versenytanács határozatait, gyakran sikerrel. A 2019-es döntésekből eddig 21-gyel szemben indult közigazgatási per, 2018-ban 26 ellen. A GVH a tavaly lezárt közigazgatási perek 65 százalékát nyerte meg, míg két éve több mint a 73 százalékát. Az elvesztett perek esetében kamatokkal együtt kell visszatérítenie a korábban megállapított büntetéseket. Erre tavaly tízszer került sor, összesen több mint 762 millió forint értékben. Hat esetben kamatot is fizetett a GVH, 14,3 millió forintot. Két éve kilencszer utalt vissza bírságot, ebből négyszer kamattal, összesen 144 millió forintot.
A felügyelet tavaly 92 eljárást kezdeményezett, ebből 49-et bejelentés nyomán. A legtöbb energiáját az összefonódások vitték el a részletes adatsora szerint, ilyenből ugyanis 58 volt. További 24 ügy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt indult, hat kartell, négy erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt. A 2018-as év még 104 eljárást hozott, 54 bejelentéssel. A legtöbbször (69) itt is fúziókat ellenőriztek, míg 21 vizsgálat tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, 10 versenykorlátozó megállapodás, 4 pedig erőfölénnyel való visszaélés miatt indult. Tavaly az új eljárások indítása mellett bőséggel születtek döntések is: a versenytanács 447-szer foglalt állást, ez az adat a 94 százaléka az egy évvel korábbinak. Ezekből 39 volt ügyzáró határozat (2018-ban még 53), a többi az eljárások során hozott vagy jogorvoslati kérelmet elbíráló végzés. A prioritások kapcsán a GVH kiemelte, hogy 2018-ban és 2019-ben is elsőbbséget élvezett a kartellek – főképp a közbeszerzésekben szervezettek – elleni küzdelem, továbbá a sérülékeny fogyasztók védelme, valamint a digitális piacok kereskedelmi gyakorlatai. „A versenyhatóság 2018-ban digitális fogyasztóvédelmi stratégiát dolgozott ki azért, hogy hatékonyabban reagálhasson a piacok új kihívásaira. A hivatal ennek megfelelően kiemelt figyelmet fordított a digitális gazdasággal összefüggő kereskedelmi gyakorlatokra, és számos eljárást folytatott le ilyen területen” – közölte lapunkkal.
