Módosult a földgázvételezés korlátozásáról szóló 2008-as törvény, amelyet azonban csak gázellátási válsághelyzetben kell alkalmazni. Azt, hogy ebből a szempontból mi minősül veszélyhelyzetnek, az uniós és a hazai jogszabályok írják le. Az pedig, hogy ilyen helyzet fennáll-e, a gázrendszer üzemeltetőjétől, irányítójától, használóitól és más forrásokból a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz beérkező adatok, tájékoztatások alapján készülő kockázatértékelésen múlik.
Az értékelést, a megelőzési és a válság esetén érvényesítendő cselekvési tervet az energiapolitikáért felelős miniszter hagyja jóvá. Válsághelyzet esetén a felhasználók gázvételezése (vezetékből, vagy kereskedelmi tárolókból) attól függő sorrendben és mennyiségben csökken, hogy
milyen helyre kerültek a korlátozási listán. Ezen múlik az is, hogy kinek, és mennyi jut a biztonsági készletekből, és kinek nem.
Az évenként frissített korlátozási lista azt írja elő, amit egyébként is kézenfekvőnek gondolhatunk: nem korlátozható például a lakosság, illetve a lakosságot ellátó vállalatok gázellátása, vagyis e kör csak akkor maradhat csak gáz nélkül, ha már amúgy sincs gáz. Természetesen azoktól a felhasználóktól vonható meg legkisebb mértékben és ideig a gáz, amelyekre az ország működtetése szempontjából a legnagyobb szükség van, illetve gáz nélkül a leginkább sérülékenyek, és azoktól a legnagyobb mértékben és a leghosszabb ideig, amelyek nélkül a leginkább megvan az ország.
A rendelet módosításának egyik oka éppen a lista frissítése. Emellett igazodni kellett a korlátozás végrehajtására vonatkozó uniós előírásokhoz, és megjelent a jogszabály szövegében a „védett felhasználói, szolidaritási alapon védett felhasználói besorolás” is.
Az említett, nem korlátozható kategóriába tartoznak a rendszerüzemeltetők addig a gázmennyiségig, amennyire a rendszer üzemeltetéséhez szükség van. Nem korlátozható a védett felhasználók, az alapvető szociális szolgáltatók, és szintén adott mennyiségig azok a felhasználók sem, amelyek, ha kevesebb gázt kapnának, akkor az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet súlyosan veszélyeztető anyag kerülne a szabadba.
Nem vághatók el végül a gáztól azok az erőművek és fűtőművek, amelyeket
a jogszabály nem kötelez folyékony tüzelőanyag tartalékolására, illetve, amelyek a lakosságot látják el távhővel.
Az összes többi felhasználó bekerült az I-IX. korlátozási kategória valamelyikébe.
Az I. kategóriába az 50 megawattosnál nagyobb teljesítményű erőművek tartoznak, azonban legfeljebb 4 órán át maradhatnak gáz nélkül.
Ugyanennyi időre vonható meg a gáz a II. kategóriába került ipari, kereskedelmi, szolgáltató és mezőgazdasági célú azon felhasználóktól, amelyek óránkénti gázigénye több mint 2500 köbméter (de nem tartoznak az I. kategóriába), továbbá a csak 500-2500 köbméteres óránkénti gázigényű, de már a III. kategóriába jutott vételezőktől. Feltétel ugyanakkor, hogy a korlátozás ne okozzon sérülést az adott felhasználó technológiájában.
Kiemelt kép: Móricz-Sabján Simon
