Új típusú védelmet kívánnak az 5G-hálózatok

A múlt év végén az Európai Unió egy 5G-re vonatkozó ajánláscsomagot, toolboxot tett közzé, ez adja a jövőbeni szabályozás alapját. Hol tart az erről szóló egyeztetés?

A következő hetekben kell válaszolnia minden tagországnak arra, hogy milyen mértékben vezeti be a toolbox ajánlásait a saját nemzeti jogrendjébe. Ez az ajánláscsomag technikai és stratégiai intézkedéseket tartalmaz, mivel másfajta veszélyekkel kell számolni az 5G esetében, mint a korábbi generációknál, ez pedig új típusú védekezést is kíván. Olyan mértékű az 5G-hálózatok komplexitása, hogy a védelmükről nem lehet kizárólag technológiai jellegű szabályokkal gondoskodni, rendkívül fontos a hálózatba vetett bizalom is. A tagállamoknak dönteniük kell arról is, hogy mely beszállítókat minősítik megbízhatónak, és melyeket magas kockázatúnak. Az utóbbira lehet példa, ha a cég anyavállalata nem demokratikus politikai berendezkedésű országban működik, vagy bizonyos adatok átadásának módja ütközik az európai jogrenddel.

Miért sérülékenyebb az 5G a korábbi generációknál?

Az 5G-hálózatok nagy része már be fog kapcsolódni az ipar 4.0 digitalizációs folyamatba. A következő tíz évben a gazdaság minden területébe beépül a gyártástól a közszolgáltatásokon át a közlekedésig, a készenléti rendszerektől az egészségügyön át a mezőgazdaságig. Már nem elég csak a maghálózatot védeni, mert annak egy része a cégekhez lesz telepítve. A szoftvereket nem lesz elég évente frissíteni, hanem akár hetente kell, a biztonságukat azonban ilyen gyakoriság mellett a hatóság nem tudja folyamatosan tesztelni. Ezért, ha nem bíznak meg a rendszer kiépítőjében, a vendorban, az egész rendszer sem tekinthető biztonságosnak. A hálózatbiztonságot négy helyen lehet erősíteni, legelőször a standardok szintjén, amelyekbe több védelmi funkciót építettek be – ez egyébként kész van és jól működik. A második védelmi vonalat a beszállítók által tervezett és gyártott megbízható berendezések képezik. A harmadik a hálózatok minőségi telepítése. Végül az üzemeltetés közben is becsúszhatnak hibák, ennek kiküszöbölésében már a mesterséges intelligencia is segít, és ezen a területen is komoly rendszerek álltak fel.

Mikorra készül el a szabályozás, és hogyan befolyásolja majd a piacot?

Eredetileg április végéig kérték az ajánlásokat, és június végéig a törvényeknek is el kellett volna készülniük, de mindez a járványhelyzet miatt csúszik. Ám már idén lesz valamilyen szintű uniós és nemzeti törvénykezés is. Ha a tagországok a toolbox szellemiségéhez igazodva hozzák meg a törvényeket, akkor elképzelhető, hogy a hálózat bizonyos részei biztonsági okokból csak az európai vendoroknak lesznek fenntartva, ami versenyelőny lehet. Ugyanakkor azt javasolják, hogy az operátorok ne csak egy vendortól függjenek. Tehát, ahol eddig egyetlen vendor volt a beszállító, annak osztoznia kell. Ezek miatt is nehéz megmondani előre, hogy mit hoz az új szabályozás.

Magyarországon a 4G világszínvonalú, az 5G is az lesz?

Valóban a világ élvonalába tartozunk, és van rá esély, hogy ez az 5G-vel is így legyen, hiszen megvan a szükséges szakmai tapasztalat a hazai szolgáltatóknál is, nálunk is. Ráadásul rendelkezésre áll az a technológia, amellyel akár a 4G-s hálózaton is el lehet indítani az 5G-t. Az Ericssonnak sikerült a világon először kidolgoznia és szabványosítania azt a technológiát, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazon a bázisállomáson 4G- és 5G-képes telefonok is kommunikálhassanak egyszerre. Ez egy nagyon finom átmenetet eredményez, és a szolgáltató így megteheti, hogy akár az egész országban egyszerre bevezeti ezt a szoftvert. És csak annyit foglal le az 5G a rendelkezésre álló frekvenciasávból, amennyi 5G-terminál ténylegesen a hálózatban van. Az új, 3,5 gigahertzes frekvenciasávon működő 5G-bázisállomások telepítésével még jobban fog működni a rendszer.

A cégek mennyire nyitottak az 5G bevezetésére, hol tartanak a folyamatok?

Mindenki kísérletezik. Németországban is több tesztünk fut, együtt megyünk a cégekhez a szolgáltatókkal, hogy segítsünk felmérni, milyen lehetőségeket érdemes az adott cégnek kihasználnia, és együtt találjuk ki a felhasználási területeket, amelyeket aztán lehet szabványosítani, csomagolni, és az operátor szállíthatja. Hiszen az nem életszerű, hogy minden megoldásra teljesen mást találjunk ki. Minél jobban kikristályosodik, mire van szükségük a vállalatoknak, annál hatékonyabbak lehetnek a szolgáltatók, és annál gyorsabban terjed az 5G. Például ha a vállalat szeretne egy új gyártósort felszerelni, és ezért át kellene huzaloznia az egész gyárat, de több száz kilométerre lenne szükség a méterenként kétszáz euróba kerülő kábelből, akkor nem kérdés, hogy megéri az 5G, amit egy gombnyomással elindíthat. Szükség van képzésre és az igények felkeltésére is. Magyarországon is több teszt fut, de ezek még nem nyilvánosak.

Tapasztalatai szerint egy-egy cég miért vonakodik az 5G bevezetésétől?

Általában az a vállalatok egyik nagy problémája, hogy eddig a saját belső biztonságos rendszerüket használták, amelyek egy részét most külső szolgáltatók veszik át. Ez mindig rizikó. Ilyen helyzetekben ki tudunk építeni hibrid vagy teljesen privát mobil rendszert is. A skála úgy néz ki, hogy az egyik végén központilag az operátor ad mindent, és semmi nincs az ügyfélnél, a másik végén pedig minden az ügyfélnél van, és az operátor csak üzemeltet. Valószínű, hogy ezek kombinációja terjed majd el, vagyis a rendszer legkritikusabb, legvédettebb részeit érdemes lesz a cégekhez telepíteni. Ezt persze a cég mérete és anyagi lehetőségei is nagyban befolyásolják.

Miből áll ezeknek a rendszereknek a költsége, és mekkorák a különbségek az egyes vendorok árai között?

Az összehasonlításnál a teljes bekerülési és üzemeltetési költséget érdemes vizsgálni, akár évtizedes távlatban. A telepítéshez az egész országban telepíteni kell bázisállomásokat, valamint maghálózati egységeket a szolgáltatónál és az adott cégnél, majd sűríteni a kapacitásigénnyel arányosan. Szükség van továbbá szoftverekre, amelyeket folyamatosan frissíteni kell, ami újabb költség, ahogyan a kapcsolódó rendszertámogatás is. Ezek viszont általában a kiadások kisebb szeletét teszik ki. Fontos tétel még a bérleti díj, amelynek összege értelemszerűen függ a bázisállomások helyétől. Az áramfogyasztásnak is nagy szerepe van a költségek között, e téren egyébként az Ericssonnak jelentős eredményei vannak, jelenleg az 5G-ben nálunk fogyasztanak legkevesebb áramot a berendezések. Ebben az iparágban óriási a verseny, ezért az árak nagyjából megegyeznek. Ha egy gyártó túl drága, hosszú távon nem tud fennmaradni.

Az 5G kiépítésében milyen szerepet kell vállalnia az államnak?

Az egyik legnagyobb szerepe az, hogy biztosítsa a szükséges frekvenciákat – ez Magyarországon sikeresen megtörtént, időben előbbre tartunk sok más európai országnál. Szükség lenne olyan szabályozói könnyítésekre, amelyekkel egyszerűsödne a rendszer kiépítése, a tervek elfogadtatása és az engedélyek megszerzése. Az 5G-ben sok szempontból más lesz a bázisállomások elhelyezése, már nem hatalmas tornyokra és antennákra kell gondolni, az eszközök lehetnek akár egy buszmegálló tetején is, más változatuk pedig akár csatornában is elhelyezhető. E felépítményeket azonban olyan szervezetek birtokolják, például a villamos művek, amelyek nem feltétlenül érdekeltek a hálózatépítésben. Ilyenkor lenne szükség állami ösztönzésre vagy a vállalatok olyan célú támogatására, hogy próbálják ki az új technológiát. Továbbá idővel az 5G esetében is szükség lenne egy szupergyors internet programra a társadalom digitalizációja céljából.

Az Ericssonnak ma milyen 5G-s fejlesztései és élő hálózatai vannak?

Eddig 91 kereskedelmi 5G-szer­ződésünk van a világon, ezekből 44 már publikus és 32 már élő 5G-hálózat. Büszke vagyok arra, hogy a harmincadik élő hálózatunk pont a Magyar Telekom áprilisban bekapcsolt hálózata volt. A Telekommal egyébként a héten öt évre szóló szerződést írtunk alá, így az első négy generáció után az 5G-rádióhálózatot is az Ericsson szállítja. Már tavaly építettünk országos 5G-s lefedettséget Svájcban a Swisscomnak, és nekünk volt először négy kontinensen működő 5G-hálózatunk. Tehát nehéz azt mondani, hogy nem vagyunk az élen, amikor nincs előttünk senki. Az elmúlt három évben nagyot változott az Ericsson, visszatért a távközlési hálózatok alap-infrastruktúrájához, és minden oldalhajtást eladott. Ezzel párhuzamosan ötezer embert vettünk fel kutatás-fejlesztésre, e területre évi négymilliárd eurót költünk. Ennek is köszönhető, hogy már ötmillió olyan bázisállomást adtunk el világszerte, amely egyetlen gombnyomásra azonnal 5G-képes állomássá tehető. Magyarországon a kutatás-fejlesztés területén 1600 kollégánk végez stratégiai fontosságú munkát, a többi között az 5G területén is. Például Budapest a vállalat analitikai fejlesztésének és a felhőalapú 5G Core maghálózati elem fejlesztésének is a központja. Az 5G Core még nincs kereskedelmi forgalomban, de már elindul egy-két teszt. Még idén elérhető lesz, és megadja az 5G végső értelmét, azaz a nagyon alacsony késleltetést. Az Ericsson 18 európai helyszínen végez kutatást-fejlesztést, közöttük Budapest az egyik legfontosabb. Ezért elmondhatjuk, hogy az Ericsson 5G-technológiája nem csupán európai, hanem magyar technológia is.