Pénzről nem, de nagy horderejű, jelentős hatású, praktikus intézkedésekről döntött kedden a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs, amelynek ülése után Varga Mihály Facebook-videóban jelentette be az építésgazdaság ösztönzése érdekében elfogadott akciótervet.
Eszerint gyorsítani és egyszerűsíteni fogják a hatósági eljárásokat az engedélyezés, a környezetvédelmi hatásvizsgálatok és a közművek ügyintézésénél, valamint automatikusan meghosszabbítják a beruházások építési engedélyét, ha a veszélyhelyzetet követő egy évben járnak le.
Lengyel és német minta alapján hatékonyabbá teszik az építésügyi műszaki szabályozást és szabványrendszert. Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta, okkal foglalkoztak az építőanyag- és az építőipar, illetve a teljes építésgazdaság működésének ösztönzésével, hiszen az ágazatban 110 ezer vállalkozás 340 ezer embernek ad munkát.
A szakmai intézmények, vállalkozások, állami intézmények közösen megfogalmazott javaslatai alapján egy olyan tízpontos bürokráciacsökkentő intézkedéscsomagot is elfogadott a testület,
amellyel az építési és elektromos csatlakozási eljárások hosszát közel a felére csökkentik.
Létrejött az Építőipari Akciócsoport, amelynek vezetésével Gyutai Csabát, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. vezérigazgatóját bízták meg, akinek feladata lesz napi szinten foglalkozni az építőipari kapacitások bővítésével, valamint a beruházások felgyorsításával.
A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs építőipari munkacsoportjának szakmai partnere, az ÉVOSZ elnöke, Koji László a pénzügyminiszteri bejelentés kapcsán a Világgazdaságnak nyilatkozva örömét fejezte ki, hogy elkezdődött az az intézkedéssorozat, amely az építőipar mint kiemelt ágazat érdekeit szolgálja.
Úgy fogalmazott, hogy a rendkívül gyorsan apadó rendelésállomány miatt megkongatott vészharangot meghallották a döntéshozók is,
hiszen júliusban a friss szerződések értéke már 41,5 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
Az aknamezőn lépdelő ágazat érdekében elkezdődött a robbanószerkezetek hatástalanítása – fogalmazott Koji László.
A szinte monopolhelyzetben lévő közüzemi szolgáltatók feladatainak egyértelműsítése, rendelkezésre állási idejének csökkentése nagyon fontos döntés, óriási problémát orvosol majd, de azt nem tudni még, hogy – különösen a fővárosban és környékén – rendelkeznek-e a szolgáltatók megfelelő erőforrásokkal a változtatáshoz.
Gyenge láncszemnek számítanak a megrendelők, különösen a lakosságiak, akiknek a tájékoztatását például a jelenleginél hatékonyabban kell megoldani,
mert jellemzően sem az eljárási rendekkel, sem a tennivalókkal nincsenek tisztában.
Mindenesetre az építésgazdasági szereplők régi vágya teljesül, ha sikerül a folyamatokat felgyorsítani, erre, vagyis az egyszerű feltételekkel, átlátható rendszerben történő építés lehetőségére az ITM-ben készülő ágazati stratégia is megoldásokkal akar szolgálni.
Az ágazat számára beharangozott 65 milliárd forint értékű támogatáscsomagról még nincs publikus döntés, az akciócsoport kapacitásbővítő feladatköre arra utalhat, hogy a várt pályázati kiírásokkal is lehet majd dolga.
