BUX 39,008.66
-0.63%
BUMIX 3,681.37
-1.78%
CETOP20 1,747.54
0.00%
OTP 8,030
-1.50%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.49%
-2.33%
0.00%
ZWACK 18,650
0.00%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,095
-0.45%
-0.46%
-1.54%
-0.65%
+1.48%
-2.76%
-3.79%
0.00%
+0.85%
OTT1 149.2
0.00%
-0.91%
MOL 2,916
-0.55%
-5.01%
ALTEO 2,350
-0.84%
0.00%
-4.02%
-1.00%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-5.38%
+1.45%
0.00%
-3.35%
-1.45%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,210
-2.26%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Pluszképességeket hozott ki a karantén

A járvány következtében a digitális kompetenciák felfutottak, de mivel ez hasonlóan alakult a régió többi országában is, nem feltétlenül kerültünk előnybe a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint. Hosszú távon több pénzt kellene fordítani az oktatásra.

A humán tőke és az oktatás egyre kevésbé támogatja a versenyképesség javulását, elsősorban azért, mert túl kevés a terület támogatása – mondta a Világgazdaságnak Sass Magdolna, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ (KRTK) Világgazdasági Intézetének igazgatója. A válság előtt fokozatosan nőtt a magyar multinacionális vállalatok – például az OTP, a Mol a Richter vagy a Videoton – hozzáadott értéke, de a folyamat lassú, és a béremelések sem követik szorosan.

A hazai multik lehetnek a növekedés motorjai, és alternatívái a külföldi tulajdonú nagyvállalatoknak.

Sass Magdolna rámutatott: számos aktív befektető, intenzíven exportáló kkv van Magyarországon, ezek azonban bizonyosan nem érik el azt a kritikus méretet, hogy a növekedés hajtóerejévé válhassanak. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy látja, hogy

Magyarország a koronavírus következtében belépett a 21. századba, mert a vállalatai óriási lépést tettek a digitalizáció területén.

Az otthoni munka és a távoktatás miatt a cégek kénytelenek voltak váltani, s ezáltal hatékonyabbá váltak a folyamatok, és a lakosság digitális kompetenciája is jelentősen javult. Ám a szakértő emlékeztetett rá, hogy a hazaihoz hasonló folyamatok zajlottak le más régiós országokban is, tehát a javuló magyarországi kompetenciák nem jelentenek automatikus előrelépést a versenyképességi rangsorokban.

Fotó: Balázs Attila / MTI

A gazdaságvédelmi akcióterv középpontjában nem a versenyképesség áll, de a terv egyes intézkedései hosszú távon is támogatják a gazdaságot – mutatott rá Virovácz Péter. A megkezdett infrastruktúra-fejlesztések például – amellett, hogy munkahelyeket létesítenek – a későbbi években is erősítik Magyarország versenyképességét. A Modern városok program és a Magyar falu program kiemelt figyelmet kap a válságkezelésben, az utóbbira a jövő évi költségvetés szerint 192 milliárd forintot lehet fordítani az idei 90 milliárd forint után. Az elemző aláhúzta: a gazdaságzöldítő intézkedések a beruházási szektor támogatása mellett az energiahatékonyság területén is előrelépésnek számítanak. Sass Magdolna szerint jelenleg

leginkább az hátráltatja a versenyképesség fejlődését, hogy a gazdaság erősen ki van téve a globális értékláncoknak, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országai közül Magyarország integrálódott leginkább a globális értékláncokba, és emiatt sebezhetőbb.

Az integráció módja sem szerencsés, Magyarország a termelésre és az összeszerelésre szakosodott, ezek hozzáadott értéke pedig alacsony. Az MTA igazgatója szerint az utóbbi években ugyan a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába mozdult el a gazdaság, de még mindig az összeszerelés és a termelés dominál. A nemzetközi piacokon versenyképes magyar vállalatok a kis méretük és számuk miatt nem képesek ellensúlyozni az értékláncok miatti függőséget, nem tudnak alternatív növekedési motorrá válni. Sass Magdolna rávilágított: a globális folyamatoktól való függést a magyar multikra épülő értékláncokkal lehetne mérsékelni.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek