Megkapta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) létesítési engedélyét a Pakson építendő két új atomblokk.
A most kézhez kapott engedély – az Országos Atomenergia Hivatal által kiadható, a nukleáris létesítményre vonatkozó létesítési engedéllyel együtt – előfeltétele annak, hogy megkezdődhessenek az új blokkok építési, gyártási, beszerzési és szerelési munkái. A dokumentáció és az engedély azt igazolja, hogy az erőmű meg fog felelni a vonatkozó követelményeknek, illeszkedik a környezetbe, nem befolyásolja a meglévő atomerőmű folyamatos üzemét, és hosszú távon hozzájárul a magyar villamosenergia-rendszer ellátásbiztonságához
– reagált a hivatal döntésére a Világgazdaságnak Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter.
Magyarázata szerint a MEKH engedélye kiemelt jelentőségű az új blokkok mint villamosenergia-termelő egységek létesítésének megkezdése kapcsán, és olyan fajsúlyos jóváhagyások sorát gyarapítja, mint a környezetvédelmi és a telephelyre vonatkozó engedély. A MEKH utoljára 2007-ben, 13 éve adott ki olyan új, 50 megawattosnál nagyobb erőműre engedélyt, amely meg is épült. Süli János a magyar gazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a magyar emberek és vállalkozások olcsó áramhoz jussanak kiszámítható, tiszta, hazai forrásból. Ennek hosszú távú fenntarthatóságát a Paks II. projekt is biztosítja. Az Európai Bizottság vizsgálata megállapította, hogy az új blokkokra Magyarországnak szüksége van, erősítik az ellátásbiztonságot, visszahozzák a befektetett pénzt, és évi 7,35 százaléknyi profitot is termelnek.
Korunk sürgető kérdése, hogy az energiahatékonyság javulása ellenére is növekvő áramigény milyen energiaforrásokkal elégíthető ki szén-dioxid kibocsátása nélkül és gazdaságosan. „A kormányzatban maximálisan partnerek vagyunk az új termelőtechnológiák elterjedésének segítésében, ám miközben a megújuló energiaforrások erősen időjárásfüggők, a felhasználóknak télen-nyáron, éjjel és nappal szükségük van villamos energiára” – mutatott rá a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ellátásbiztonságát nem lehet külföldi erőművekre alapozni, a folyamatos áramellátás pedig a mindenkori kormány felelőssége.
Egy alapvetően atomenergiára és megújulókra támaszkodó energiamix és az energiahatékonyság fejlesztése a stabil, kiszámítható, tervezhető energiajövő alapja
– szögezte le. A károsanyag-kibocsátástól mentesen működő atomerőmű nélkül az ország klímavédelmi céljai sem érhetők el.