Az év elejétől az OTP Global Markets felel a privátbanki, a portfóliókezelési és a befektetési szolgáltatási területek irányításáért, már nemcsak Magyarországon, hanem csoportszinten is. Mennyiben alakítja át az integráció az OTP Bank piaci pozícióit a szintén a régióra fókuszáló régi és új versenytársakkal szemben?
A verseny természetesen egyre erősebb, sok az új, nem hagyományos fintech és a kontinensen újnak tekinthető szereplő a befektetési szolgáltatások területén. Az ügyfélvagyon növekedésével párhuzamosan az elmúlt tíz évben számunkra új, de amúgy klasszikus osztrák, svájci privátbanki szolgáltatók jelentek meg a régiónkban. Emellett természetesen a hagyományosnak tekinthető régiós versenytársaink is folyamatosan fejlesztik a szolgáltatásaikat. Nálunk tavaly 30 millió forintról 40 millióra emelkedett az alsó belépési küszöb, ám a hasonló szint Nyugat-Európában 300–500 ezer euró között van. Nagyon stabil az OTP Bank pozíciója Magyarországon, de előre kell gondolkodnunk, hogy melyek lehetnek a jövő meghatározó – jellemzően digitális – megoldásai a befektetési és a privátbanki szolgáltatásokban.
A digitális befektetési szolgáltatók amellett, hogy a fiatal generáció tagjait könnyen szólítják meg, elsősorban az árral tudnak versenyezni. Részt vesznek az árversenyben, vagy más utat választanak?
Nem szeretnénk fapados szolgáltatóvá válni, sőt kifejezett cél, hogy a legújabb fintech megoldásokat személyre szabott szolgáltatásokkal, a befektetési döntéseket megkönnyítő megoldásokkal együtt kínáljuk, többek közt a digitális platformok felé különösen nyitott fiatal generációnak. Továbbá az eddiginél még hangsúlyosabb szerepet kap a proaktív befektetési tanácsadás. Az utóbbi az elmúlt hetek Robinhood-ügye miatt talán még inkább felértékelődik, hiszen rámutat, hogy az online kereskedési szolgáltatás elérhetővé tétele önmagában kevés a megalapozott befektetési döntések meghozatalához. Nagy értékük van a befektetési lehetőségeket és a piaci folyamatokat jól ismerő tanácsadóknak.
Bővítik az elemzői csapatot is?
Igen, létrehoztuk az új Multi Asset elemzői csapatot a Global Marketshez tartozó üzletági ügyfelek befektetési döntéseinek támogatására. Az OTP Elemzési Központtal szorosan együttműködve, negyedéves rendszerességgel állítják össze a befektetési stratégiát. A főbb eszközosztályok szintjén régiós és szektorális kitettségeket is javasolnak, hamarosan elindulnak a rendszeresen érkező, egyedi eszközökre fókuszáló befektetési ajánlások. A részvénypiacok mellett a deviza-, a kötvény- vagy akár a nyersanyagpiacokkal kapcsolatban is készülnek elemzések – fundamentális és technikai szempontból egyaránt.
A régióban milyen pozíció elérését tűzték ki célul?
A végső cél az, hogy ügyfeleink azokban az országokban, ahol az OTP csoport jelen van, egységes szolgáltatást kapjanak, ugyanazon termékkör elérésével. Ambíciónk, hogy a régióban a pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokban az OTP csoport top 3-as szereplővé váljon.
Fotó: OTP
2020 óriási felpattanást hozott a részvénypiacokon. Mennyiben mutatkozott ez meg a hazai befektetők aktivitásán?
A tavalyi márciusi–áprilisi mélypont után nagyot nőtt az érdeklődés a részvénypiacok iránt. A mi ügyfeleink is jóval nagyobb volumenben kereskedtek: elsősorban az amerikai részvények kerültek fókuszba, de nőtt a forgalom az európai és a magyar tőzsdéken jegyzett papírok esetében is. Az ármozgások nagy mértéke és gyorsasága miatt gyakoribb, hogy a felvett piaci pozíciók időhorizontja lerövidül.
Az amerikai tőzsdén nagyot mentek tavaly a részvényopciós ügyletek. Magyarországon ez mennyire ismert terület?
Bár a bank teljes körű devizaopciós kiszolgálást nyújt, ám a fedezeti célú opciós kereskedés mellett a befektetési céllal járó, kiemelt kockázatvállalást egy szűk ügyfélkör tudja csak vállalni. Ezért az OTP Global Markets lakossági ügyfelei jórészt inkább a direkt és a határidős részvénypiaci befektetéseket és az ETF-eket preferálják. A devizaopciók – kockázati szempontból – szélesebb körben elérhető és fogyaszthatóbb formái a kétdevizás befektetések lehetnek.
Véleményük szerint magasnak tekinthetők a jelenlegi részvényárak?
Néhány árazási mutató alapján jogos a kérdés. Ugyanakkor megvan az okuk a magas részvényárfolyamoknak: az ultralaza monetáris politikai környezet érvényessé teheti az értékeltségi mutatók most látott alakulását. Úgy fogalmaznék inkább, hogy historikusan vizsgálva már inkább drága a részvénypiac, de a kötvényekhez képest a relatív árazás egyelőre nem szélsőséges. Ráadásul az idei év a ciklikus gazdasági növekedési fordulat következtében igen tetemes mértékű profitbővülést hozhat a vállalati szegmensben, ami a részvényárak számára is erős támaszt nyújthat. Az idei év a részvénypiacokon emelkedő mozgást hozhat, de a magas árazási szintek miatt ennek mértéke elmaradhat az elmúlt években látottaktól. Ilyen környezetben egyébként felértékelődik a szelekció fontossága mind szektoriális, mind régiós tekintetben.
Az amerikai kötvényhozamszint emelkedése sem veszélyezteti a szinte napról napra ismétlődő csúcsdöntéseket a részvényindexeknél?
A jelenlegi szint nem bántó a részvénypiacokra nézve, de a hozamok további emelkedése mindenképp az egyik legfontosabb kockázati faktor lehet. Egyébként az Egyesült Államokban idén várhatóan magasabb hozamokat is látunk majd, ennek több oka is van: a lehetséges újabb fiskális ösztönzés, az újranyitások miatti erős valamint az inflációs nyomás emelkedése. A fogyasztói árak több oldalról is nyomás alá kerülhetnek, a visszatartott kereslet vélhetően egyszerre zúdul a sok esetben kapacitáshiányos szegmensekre, emellett a meghatározó nyersanyagárak – olaj, réz, búza – is felfelé tartanak. Az és a hosszú kötvényhozamok emelkedése azonban egy darabig jellemzően kedvezni szokott a részvényárfolyamoknak, ha a háttérben erősödő gazdasági aktivitás húzódik meg. Egy ponton túl azonban a magas hozamszintek már fájóvá válhatnak a részvénypiacoknak. Azt gondoljuk, hogy ha az amerikai tízéves kötvényhozam gyorsan és határozottan tudna az 1,5 százalékos szintek fölé kapaszkodni, akkor a 2 százalékos szintekhez közeledve a részvénypiacokon is megnőne a volatilitás, korrekciók kezdenék tarkítani az emelkedést.
Az idei évre milyen az euró-forint és az euró-dollár árfolyam-várakozásuk?
A forint árfolyama az év első felében a jelenlegi szinteken mozoghat, akár még erősödhet is, a kockázati étvágy alakulásának függvényében. Érdemi gyengülésre nem számítunk. A jegybank jobban odafigyel az árfolyamra, ha túlzottan gyengülne, feltételezhetően a rövid kamatok emelésével próbálná megállítani. Az euró-dollár kereszt izgalmasabb: itt rövid távon, az első fél évben többek közt a túl nagy számú dollárshort-pozíció okozhat érdekes helyzetet, hiszen ha az amerikai gazdaság az újabb stimulus miatt erősebb növekedésre kapcsol, mint az eurózóna, az könnyen a pozíciók zárásához vezethet, az amerikai deviza erősödését okozva. Középtávon viszont – az igen tetemes amerikai eladósodottságot látva – gyengülő dollár a várakozásunk.
