Az új törvény, amely létrehozza a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását, május 15-én lép hatályba. A törvénytervezet szerint a számlavezető bankok lesznek azok, akik június 6-tól az általuk elvégzett ügyfélátvilágítás eredményeként,
az ügyfeleiktől beszerzett adatokat átadják a nyilvántartó szervnek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).
Az első adatszolgáltatás alkalmával az érintett szervezet nemzeti nyilvántartási számot és egy ún. TT indexet kap, amelynek értéke az első adatrögzítéskor 10 pont. Ezen index a nyilvántartott szervezeteket adatszolgáltatási megbízhatóságuk alapján értékeli – részletezi a PwC Magyarország közleményében.
Amennyiben egy szervezet TT indexe 8 pont alá csökken, minősítése „bizonytalanná”, 6 pont alá csökkenés esetén pedig „megbízhatatlanná” válik.
Mindkét esetben lehetőség van az adatok módosításával vagy megerősítésével újból megbízható státuszba kerülni, azaz visszanyerni a 10 pontos TT indexet (erre „megbízhatatlan” kategóriába sorolás esetén igen szűk, 5 munkanapos határidő áll rendelkezésre), azonban „megbízhatatlan” minősítés esetén azonnal, „bizonytalan” minősítés esetén pedig e besorolás 180 napon keresztüli fennállása esetén az érintett szervezet nevét, adószámát és minősítését a közzéteszi.
Ezen felül a „megbízhatatlan” minősítésű ügyfeleket a Pmt. szerinti szolgáltatók kötelesek magas kockázatúként kezelni, valamint számukra a 4,5 millió forint feletti ügyletek végrehajtását megtagadni. E szankciókkal szemben panasszal lehet majd élni. Bírság kiszabásának lehetőségét a törvénytervezet nem említi.
Az adatváltozás bejelentése ugyan a vonatkozó szabályok szerint a számlavezető bankok felé fennáll, így azok révén az adatoknak frissülniük kell a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban is, a számlavezetőnek azonban az új szabályozás szerint csak a tárgyhó utolsó napján fennálló adatokat kell az UBO-regiszterbe továbbítania.
A nyilvántartásból az arra jogosult hatóságok és szolgáltatók 2022. február 1-jétől végezhetnek majd adatlekérdezést
– ami azonban nem fogja helyettesíteni a szolgáltatók felé a tényleges tulajdonosok adataira vonatkozó nyilatkozattétel kötelezettségét, hiszen a szolgáltatói lekérdezés éppen a megadott adatok helytállóságának ellenőrzésére, a regiszter szerinti adatokkal való összevetésére irányul –, 2022. július 1-jétől pedig már harmadik személyek is jogosultak lesznek bizonyos keretek között adatokat igényelni.
A törvénytervezet szerint a cégek, egyéb szervezetek, illetve – az adott szervezetnek adott meghatalmazás útján – maguk a tényleges tulajdonosok már 2021. szeptember 1-jétől jogosultak lesznek a saját adataik megismerésére, ez feltehetően adategyeztetés, az adatok ellenőrzése, helyességének biztosítása céljából lehet majd célszerű.
Az adatszolgáltatók, azaz a nyilvántartásba vett szervezetek az új szabályozás szerint arra lesznek kötelezettek, hogy
a tényleges tulajdonosaikról nyilvántartást vezessenek, és azt naprakészen tartsák,
amiből nyilvánvalóan következik a tulajdonosok felelőssége a tekintetben, hogy ezen adatokat az általuk közvetetten vagy közvetlenül irányított szervezetek rendelkezésére bocsássák, és őket az adatok változásairól 15 napon belül tájékoztassák.
Szükségessé válhat ebből eredően a cégeknél olyan belső eljárásrendek meghatározása, amelyek megfelelően kezelik a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba történő adatszolgáltatás kapcsán felmerülő feladatokat és felelősséget.
A törvénytervezetből a felügyeleti szervekre és magukra a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatókra is hárulnak feladatok, hiszen a törvénytervezet szerint várhatóan 2021. augusztus 15-ig a felügyeleti iránymutatások és a szolgáltatók pénzmosás-megelőzési belső szabályzatai is átdolgozandók az új szabályok függvényében.
