Szeptember elején jelent meg Beyoncé és Jay-Z közreműködésével a Tiffany & Co. ez év őszi kampányának a videója, amelyben az énekesnő azt az ikonikus sárga gyémántot viselte, melyet korábban csak Audrey Hepburn kapott meg a Reggeli Tiffanynál című filmhez, illetve egy alkalommal Lady Gaga is felvehette. Jay-Z ujján pedig egy férfijegygyűrű villant meg az új kollekcióból. A gyémánt státuszszimbólum, mióta világ a világ, és a briliánsokkal díszített ékszerek soha nem fognak kimenni a divatból. Nem véletlen, hogy a gyémánt ára 1960 óta több mint a tízszeresére nőtt.
A gyémántok kitermelése többféle módszerrel történhet: felszíni vagy föld alatti bányászattal nyerik ki a nyers köveket. Jellemzően nagyvállalatok végzik a piszkos munkát, a legmodernebb technológiát alkalmazva, de egyes területeken az úgynevezett hordalékkitermelés elsősorban kézzel végezhető. Az egészségre veszélyes munkakörülményeken túl néhány afrikai országban a gyémántkereskedelmet polgárháborúk és illegitim kormányok finanszírozására használták fel - írja a Figyelő.
Az úgynevezett „véres gyémántok” kifejezést az ENSZ szervezetei kezdték el használni a kilencvenes évek elején, majd Leonardo DiCaprio 2006-os filmjének köszönhetően kapott világszerte nagy figyelmet a téma.
Akkora visszhangja volt a produkciónak, hogy az egyik legnagyobb gyémántkereskedő cég, a luxemburgi De Beers Group nyomban aggodalmát fejezte ki.
Megijedtek, hogy az alkotás miatt csökken majd az ékszerek iránti kereslet. Azt állították: a moziban megjelenített események korábbi időszakot ábrázolnak; a 2000-es évek elején 1 százalékra csökkent a véres gyémántok aránya a piacon, a Kimberley Processnek köszönhetően. Gyorsan indítottak egy ellenkampányt is, amelyben olyan sztárokat kértek fel a briliánsok viselésére, mint a Tiffany kapcsán korábban említett Beyonce, valamint Jennifer Lopez.
A Kimberley Process (KP) egy nemzetközi szervezet, amely szabályozza a nyersgyémántok globális forgalmát. Céljuk az úgynevezett véres gyémántok kitermelése elleni küzdelem. Ezeket ugyanis rendszerint illegálisan bányásszák, s az eladásukból származó pénzt sokszor használták fel a világ fegyveres terrorcsoportjainak, valamint afrikai országok korrupt rendszereinek a finanszírozására. A KP a dél-afrikai Kimberley városról kapta a nevét, ahol 2000-ben Dél-Afrika, Botswana és Namíbia kezdeményezésére találkozót tartottak, hogy megoldást találjanak a problémára. Az alapítás után néhány hónappal Oroszország is csatlakozott, sőt viszonylag hamar vezető szerepet szerzett. Most is ők viszik az elnöki feladatokat.
A Kimberley Process lényege egy bevezetett tanúsítvány, amellyel az államoknak garantálniuk kell, hogy a területükön kitermelt gyémánt „konfliktusmentes”
– ezt a kifejezést használják a tisztességes körülmények között bányászott kövekre. A KP-nek 56 résztvevője van; ezek 82 országot képviselnek, köztük az Európai Uniót, amely egy résztvevőnek számít. A szervezet tagjai a világ nyersgyémánttermelésének körülbelül a 99,8 százalékát adják.
A globális gyémántkereskedelem volumene 2018-ban közel háromszor nagyobb volt, mint a kitermelésé. Ez azt jelzi, hogy mielőtt csiszolt gyémántokká vágnák a nyers köveket, még legalább kétszer átmennek közvetítők kezén, akik a viszonteladáson pénzt keresnek. A közvetítő országok közül kiemelkedik az Egyesült Arab Emírségek, amely előnyös földrajzi helyzeténél fogva egy évtized alatt a világ vezető gyémántkereskedelmi központjává vált.
A világjárvány viszont komoly hatással volt tavaly a gyémántipar minden szegmensére.
A bányákat világszerte bezárták, ahogy a csiszolóközpontokat is. Ez rögtön súlyos ellátási hiányt okozott, a kereslet is zuhant. Az Antwerpeni Gyémántvilágközpont 10 millió karáttal kevesebb nyers követ importált, mint 2019 azonos időszakában. Ez 20 százalékos visszaesést jelent, de a briliánsok forgalma sokkal nagyobb, 46 százalékos volumencsökkenést realizált.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
