A tulajdonos összehangolt módszerrel, rokonai és egy cégvezető bevonásával csökkentette jogellenesen közterheit. A hatvanas éveiben járó kaposvári vádlott vezette jól prosperáló, és az ország területén több gyáregységgel rendelkező cégcsoport jelentős élőmunkát igénylő tevékenységet folytatott.
A módszer lényege az volt, hogy a cégcsoport által foglalkoztatott munkásokat átjelentették a másik vállalkozásba anélkül, hogy munkahelyük és feladataik ténylegesen megváltoztak volna. Ezután a tényleges gazdasági tevékenységet valójában nem folytató vállalkozás valótlan számlákat állított ki a cégcsoport felé úgy, mintha a termelő tevékenységet alvállalkozóként ők végezték volna el, majd ezen fiktív költségszámlákat felhasználva a cégcsoport az áfafizetési kötelezettségét jelentősen csökkentette.
A cégcsoport ráadásul a ténylegesen általa foglalkoztatott dolgozók bérének egy részét sem legálisan fizette ki, így a közterheket e körben sem egyenlítette ki.
A közlemény szerint valós tevékenységet valójában nem folytató másik vállalkozásnak a cégcsoporttól származó bevétele után keletkező, jelentős összegű adóját maga is megkísérelte csökkenteni, ezért egy számlagyárnak használt cégtől több százmillió forint értékű fiktív számlát fogadott be. A vádlottak ezekkel a módszerekkel több mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek.
A Somogy Megyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyben. Az ügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában öt vádlottal szemben börtönbüntetés, közügyektől eltiltás és pénzbüntetés, míg egy vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.
