Bár nem elsősorban a forráshiány áll az innovációk útjában, a hazai cégeknél mégis jelentősen csökkentek az árbevételarányos innovációs kiadások – derült ki a K&H innovációs indexéből, amely az idei első félévben 30 ponton zárt. Az innovációs rangsort pedig továbbra is az ipar területén és a szolgáltató szektorban tevékenykedő cégek vezetik.

A élen jár

A pénzintézet kutatásából az is kiderült, hogy a vizsgált vállalatok többsége, 62 százaléka inkább innovatív cégként gondol magára. Ezen belül azonban mindössze a cégek 7 százaléka látja magát a saját szektorán belül vezető innovátornak, a többség (55 százalék) átlagosnak értékeli a saját működését innovációs szempontból.

A legpozitívabban egyébként a kereskedelemben tevékenykedők értékelték magukat:

itt már 9 százalék tartja vezetőnek a cégét a saját szektorában, és 57 százalék gondolkodik összességében pozitívan a cégéről innovációs szempontokból.

Annak ellenére, hogy a többség inkább innovatívnak gondolja a működését, írott innovációs stratégiája – akár a vállalati stratégia részeként – a magyar cégek kevesebb mint tizedének, mindössze 8 százalékának van. Érdekes, hogy ez az előző félévben még 18 százalék volt, azaz jelentős a visszaesés.

magyar cégek kevesebbet költenek innovációra Eco business investment. Green business growth. Businessman holding coin with tree growing on money coin stack. Finance sustainable development.Concept of pass and increase of renewable energy.
Fotó: Shutterstock

Minden szegmensben kisebb arányban jelezték egyébként a vállalatok, hogy rendelkeznek ilyen innovációs stratégiával. Ugyanakkor minél inkább innovátorként értékeli magát egy cég, annál valószínűbb, hogy van írott innovációs stratégiája.

„A kutatás adatai alátámasztják, hogy a vállalatok reálisan értékelik a saját helyzetüket innovációs szempontból a versenykörnyezetet alkotó többi céghez képest. Azok a cégek, amelyek vezető innovátorként tekintenek magukra, több megvalósult, tervezett és digitális innovációról számoltak be, és a cégvezetők vezetési stílusát agilisként jellemezték. Ezek és az írott innovációs stratégia megléte, azaz egy egyértelmű fejlesztési irány mind hozzájárul a magasabb innovációs indexhez” – ismertette Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Mindenképpen érdekes adalék, hogy

a magukat az átlagosnál innovatívabbnak gondoló cégek 57 százaléka nem vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt 2 évben, és 74 százalékuk nem is tervezi egy éven belül ezeket, 47 százaléknak pedig nem lényegi kérdés a digitális transzformáció.

Az innovációk fő motorja az idei év első félévében a vásárlók igényeihez való alkalmazkodás, a termékek és szolgáltatások minőségének javítása, illetve a hatékonyabb, gyorsabban reagáló működés volt. Mindössze 45 százalék innoválna annak érdekében, hogy a költségeket csökkentse vagy optimalizálja, és ennél is kevesebb cég gondolkodik fejlesztésekben a versenyelőny megszerzéséért vagy új piacokra lépés érdekében.

Jelentősebben módosult az idei első félévre az innovációt gátló tényezők sorrendje: míg az előző félévben a legproblémásabbnak a támogatások elnyerésének nehézségét, bizonytalanságát jelölték meg a vállalatok, addig jelenleg az újabb innovációs igény hiánya áll első helyen. Tízből négy cég számára elégségesek a korábbi innovációk, míg három szerint az újítást a piaci verseny nem indokolja.

Biztató eredmény, hogy a forráshiányt és a támogatások elnyerésének nehézségét, bizonytalanságát a cégek 26 és 18 százaléka jelölte meg.

Kevés pénzt fordítanak innovációra

A kutatásból az is kiderül, hogy mennyit szánnak a magyarországi cégek a fejlesztésekre. A felmérés során a válaszadóktól megkérdezték, hogy becsléseik szerint az elmúlt 2 évben átlagosan árbevételük hány százalékát fordították innovációra, Németh Balázs elmondta, hogy a hazai cégek átlagosan az árbevételük kevesebb mint tizedét, 8 százalékát költik innovációra.

Ez az arány pedig szignifikánsan alacsonyabb az előző félévben mért 10 százaléknál.

A válaszadók közül a legtöbben – 24 százalék – az árbevételük maximum 5 százalékát fordítják erre a célra (ez növekedést jelent az előző időszakhoz képest), míg 10 százalék feletti költést mindössze a cégek 15 százaléka jelzett, ami pedig jelentős csökkenést jelent 2021 második félévéhez képest.

Magyar résztvevői is lesznek a bostoni MIT innovációs programjának

A világ legjobb egyetemével dolgoznak együtt egy neves innovációs program keretein belül a magyar innovációs ökoszisztéma szereplői a következő két évben.