A Vodafone felvásárlása a románok elé repítette Magyarországot
Az Allen & Overy 2022-es globális jelentése szerint világszerte jelentősen csökkent a vállalategyesülési és felvásárlási (M&A-) piac aktivitása: a globális tranzakciók összértéke tavaly mintegy 3600 milliárd dollárra esett vissza a korábbi rekordmagas, csaknem 5800 milliárdról. Kelet-Közép-Európában viszont csekély volt a visszaesés: több mint 29,84 milliárd dollár volt a tranzakciók összértéke (1273 ügylet), míg 2021-ben mintegy 30,4 milliárd (1383 ügylet).
A régió három legnagyobb piaca Lengyelország (19,47 milliárd dollár, 471 ügylet), Magyarország (3,24 milliárd, 84 ügylet) és Románia (2,4 milliárd, 166 ügylet) volt. Magyarországon az M&A-tranzakciók összértéke több mint 50 százalékkal nőtt, a 2021-es 2,13 milliárd dollárról 3,24 milliárdra emelkedett.
A kelet-közép-európai régióban Magyarországon valósult meg az év legnagyobb Lengyelországon kívüli ügylete, amelyben a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-t vásárolta fel egy magyar befektetői csoport 1,783 milliárd dollárért
– emlékeztetett Sahin-Tóth Balázs, az Allen & Overy Budapest vezető ügyvédje. A cég képviselte az Aegont abban a 830 millió euró értékű ügyletben, amelyben a holland biztosító értékesítette magyarországi, lengyelországi, romániai és törökországi biztosítási, nyugdíj- és vagyonkezelési üzletágát a Vienna Insurance Group AG részére.
Kedvezően hat a 4iG profitjára a Vodafone-akvizícióAz év eleji felminősítést követően a hitelminősítői jelentést is kiadta a Scope Ratings – tette közzé a BÉT honlapján a 4iG. E szerint a Vodafone felvásárlása pozitívan hat a 4iG üzleti kockázati profiljára. A Vodafone magasabb marzsinja ugyanis kedvezően hat a tőzsdei társaság profitabilitására. |
A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy az orosz–ukrán háború, a Kína és az Egyesült Államok között érezhető kereskedelmi konfliktus, a koronavírus, az infláció és az emelkedő kamatok bonyolultabbá teszi a felvásárlásokat, gyengítik a stratégiai vevők akvizíciós kedvét.
A nehezebb és drágább hitelfelvétel nehezíti a finanszírozás helyzetét, márpedig az iparági befektetők szívesebben vásárolnak hitelből, mint saját forrásból.
Az ügyvédi iroda szakértői megjegyezték, az árfolyamkockázatok is beépülnek az árakba, a vevőjelöltek alacsonyabb értéket mondanak, így sok esetben emiatt nem jön létre a megállapodás.
„Példátlan mértékű változásnak lehettünk tanúi a külföldi befektetések nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatban, különösen a nyugati piacokon. Magyarországon két ilyen, párhuzamosan működő engedélyezési rendszer is van, de a 27 uniós tagállamból 19, világszerte pedig több mint 100 ország alkalmaz külföldi befektetések esetén valamilyen nemzetbiztonsági engedélyezési rendszert. Ez jelentősen megnöveli a határokon átnyúló ügyletek komplexitását. Tavaly globálisan az 500 millió dollár értéket meghaladó külföldi befektetési ügyleteink felénél egy vagy több nemzetbiztonsági jóváhagyásra volt szükség – 2020-ban még 23 százalék volt ez az arány. Ugyanebben az időszakban az alacsonyabb értékű ügyletek esetén is megduplázódott az engedélyköteles közvetlen külföldi befektetések aránya, amely a 2020-as 8 százalékról 2022-ben 16-ra emelkedett” – összegezte Kőmíves Attila, az Allen & Overy Budapest vezető ügyvédje és versenyjogi szakértője.
Az amerikai kontinensen az M&A-tranzakciók összértéke a 2021-es több mint 2780 milliárd dollárról (21 513 ügylet), 2022-ben mintegy 1750 milliárdra (18 342 ügylet) csökkent. Európában a tranzakciók összértéke a 2021-es mintegy 1400 milliárd dollárról (21 140 ügylet) 2022-ben megközelítőleg 852 milliárdra (19 109 ügylet) esett. Ázsia csendes-óceáni térségében (Közép-Ázsiát kivéve) a tranzakciók értéke a 2021-es több mint 1220 milliárd dollárról (17 035 ügylet) 2022-ben megközelítőleg 835 milliárdra (12 819 ügylet) csökkent.
Az iroda várakozásai alapján 2023-ban erős M&A-aktivitás jellemezheti a fogyasztói, a gyógyszeripari, valamint a bánya- és fémipari ágazatot.
