A klímaváltozás hatásai egyre szélsőségesebben hatnak a Földre, és a kutatók versenyt futnak az idővel, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki, amelyek visszafordíthatják a környezetszennyezés hatásait. De ki gondolta volna, hogy a megoldás már a természetben is létezik, és csak egy kicsit kell hatékonyabbá tenni.
Fotó: Frank Yvette / Délmagyarország
A Hannover Messe sajtókonferenciáján a Világgazdaságnak lehetősége volt megtekinteni a legújabb technológiai vívmányokat, amelyek az emberiség jövőjében kulcsfontosságú szerepet játszhatnak. A kiállítók között ott volt a német Festo automatizációs vállalat, amely csaknem egy évszázada foglalkozik a termelési folyamatok fejlesztésével.
A vállalat alapgondolata a természetes és az emberi megoldások ötvözése. Leglátványosabb projektjükben a biológiát veszik alapul energiatakarékos drónok kifejlesztésére, és már egy kisebb állatkertet is feltölthetnének a madár-, hal-, hangya- vagy akár kengururobotjaik.
A Festo legújabb projektjében is a természet adta az inspirációt. A klímaváltozás legnagyobb problémája az emberiség által termelt szén-dioxid, amelyet elsősorban a növények tudnának megkötni – s bár az esőerdők megóvása fontos, sajnos ez nem elég a károk visszafordítására. A valódi megoldást a tengerekben, tavakban és folyókban élő algák és moszatok nyújthatják.
A PhotoBionicCell egy óriási bioreaktor, amely a benne lévő algák segítségével köti meg a szén-dioxidot, termel oxigént és áramot, a végterméket pedig tápanyagként a mezőgazdaságban lehet felhasználni.
A gép első pillantásra úgy néz ki, mint egy óriási akvárium, művirág és atomreaktor keveréke: ez nem véletlen, hiszen valamilyen szinten ezeket a funkciókat látja el. A központi tartályba levegőt fecskendeznek, amely táplálja az algákat, és a víznyomással a csöveken keresztül felfelé úsznak, és a napra kerülnek. Itt megtörténik a fotoszintézis, azaz a vizet és a szén-dioxidot a moszat oxigénné és tápanyaggá alakítja, majd visszakerül a tartályba, és a folyamat elölről kezdődik. A trükk az, hogy az algák mozgatásával hatékonyabbá teszik a természetes folyamatokat, amire az apró növények egyedül nem lennének képesek.
Bár a szerkezet bonyolultnak néz ki, a sorozatgyártása könnyű lenne, az algáknak nincsenek különösebb szükségleteik, és a rendszert óriási méretűre lehet növelni: a sivatagba telepítve az algatelepek naponta több tonnányi szén-dioxidot tudnak megkötni, és a levegő tisztításával helyreállíthatnák az emberiség által okozott környezeti károkat.
Emellett a telepek áramfejlesztésre is felhasználhatók, valamint az algák trágyaként az élelmiszer-ellátást is fenntarthatóvá tehetik. A rendszer működéséhez szinte csak vízre van szükség, így az üzemek ellátása és termelése is környezetbarát, a benne lévő mérőeszközök és a mesterséges intelligencia segítségével pedig az egészet automatikussá lehet tenni.
A Festo Magyarországon is jelen van, és az ehhez hasonló klímavédelmi technológiák terjedésével a jövőben akár hazánkban is helyet kaphatnak az „algareaktorok”, amelyek a légtisztítás mellett a mezőgazdaságban is olcsó megoldást nyújthatnak.
