A Szilícium-völgy mai napig beárnyékolja transzatlanti riválisait, viszont a mesterséges intelligencia (MI) rohamos növekedése egyesek szerint lehetőséget kínálhat egy euróövezeti startupnak, hogy az európai Google-lé váljon. Arthur Mensch azon vállalkozók új generációjának egyike, akik abban reménykednek, hogy megoldást találhatnak az európai gazdaság egy régóta fennálló problémájára: hogy miért nem tudtak eddig kiépíteni egy Szilícium-völgy-stílusú technológiai behemótot.
Fotó: AFP
Európa vs. Amerikai Egyesült Államok
Európa számos iparágban vezető szerepet tölt be: a divattól kezdve a gyógyszergyártáson keresztül az autó- és repülőgyártásig, de technológiai téren a képzett munkaerő és az egységes piac adta lehetőségek ellenére továbbra is alulmarad az Amerikai Egyesült Államokkal szemben. Egyelőre nincs európai megfelelője az olyan nagy technológiai óriásoknak, mint
- az Amazon,
- a Google-tulajdonos Alphabet,
- a Meta,
- az Apple és
- a Microsoft.
A megoldás kulcsa Arthur Mensch kezdeményezése lehet – számol be róla a brit The Guardian.
Mensch annak a párizsi székhelyű Mistralnak a vezérigazgatója, amely 240 millió eurós (mintegy 92 milliárd forint) értékelést ért el az első finanszírozási körben, négy héttel alapítása után. Mensch úgy véli, hogy
a mesterséges intelligencia nagy ugródeszka lehet Európa számára, hogy felzárkózzon az eddig érintetlen, Atlanti-óceánon túli versenytársakhoz, és lefektethesse az „európai Szilícium-völgy” alapjait.
A Mistral nemrég mutatta be saját fejlesztésű, nyílt forráskódú, 7B nevű „nagy nyelvi modelljét” (large language model, röviden LLM), amelyet Apache 2.0 licenc alatt adtak ki, és a felhasználásra vagy a reprodukcióra vonatkozóan nem tartalmaz semmilyen korlátozást a tulajdonjogon kívül. Így a 7B-t egy több milliárd dolláros vállalat vagy egy kisebb vállalkozás egyaránt felhasználhatja, jelenleg is négy francia cég teszteli. Tudása még nem éri el a ChatGPT szintjét, de cserébe olcsóbb és könnyebben futtatható.
„Tekintettel a rendelkezésünkre álló új eszközökre, mint például az LLM-ek, mindent ezek köré kell újjáépíteni. Ha valamit újra kell építeni, az előnyt jelent az új játékosoknak, mert gyorsan tudnak fejlődni” – mondta Mensch. A vezérigazgató korábban a Google MI-részlegének (ma Google DeepMindnak) az alkalmazottja volt, így ő is azok közé tartozik, akik egy nagy amerikai cégnél voltak gyakornokok, és később önállóan építették fel karrierjüket. Mensch pedig hamar nevet is szerzett magának szakmájában: részt vett például a héten lezajlott MI-csúcstalálkozón a Bletchley Parkban, az Egyesült Királyságban, ahol más nagy tech óriások vezérigazgatói mellett politikusok és szakértők is megjelentek.
Fotó: Toby Melville / MTI
Az amerikai technológiai szektor egyeduralkodása
Mensch mellett az „európai Google” másik nagy meghatározó alakja Gabriel Hubert, aki szintén az Egyesült Államokban kezdte pályafutását, de Európában épített ki saját vállalkozást, amely szintén az MI-vel foglalkozik. Hubert Kaliforniából hazatérve ugyanúgy Párizsban alapította meg Dust nevű startupját, amely MI által vezérelt asszisztenseket gyárt. Elmondása szerint az európai startupok nagy részét olyanok alapították, akik korábban amerikai technológiai vállalatoknál gyakornokoskodtak, így nem meglepő, hogy egyre többen ülnek fel erre a visszatéréshullámra.
Mensch és Hubert számos okot sorakoztat fel, hogy Európa miért nem volt képes olyan technológiai sikereket elérni a Szilícium-völggyel szemben, mint a Mark Zuckerberg által vezetett közösségimédia-hálózat, vagy a világ legnépszerűbb keresőmotorja, a Google. Állításuk szerint az olyan nagy, Szilícium-völgyből származó termékek, mint a Google és a Facebook, annak köszönhetik népszerűségüket, hogy az amerikai technológiai szektor szinte egyeduralkodó volt az ezredforduló környékén, amikor térhódításba kezdett az internet és kialakulóban volt a közösségi média.
Franciaország sem akar lemaradni
Clara Chappaz, a francia startupokat támogató kormányzati szerv, a La Mission French Tech igazgatója szerint az amerikai technológia nagy előnyre tett szert a hatalmas hazai piachoz való hozzáférés és a könnyű finanszírozás miatt.
Az a gyengeség az amerikai vállalatokhoz képest, hogy azok megkapnak minden finanszírozási támogatást, amire csak szükségük van
– mondta Chappaz, aki hangsúlyozta, hogy a francia kormány is aktívan foglalkozik ezzel a kérdéssel:
- adókedvezményeket adnak a kutatási tevékenységekre,
- egykulcsos adót vezettek be a tőkenyereségre és
- több milliárd eurós beruházási tervet dolgoztak ki „France 2030” néven.
Gyakran hangoztatják, hogy azért nem létezik még az „európai Google”, mert az európai befektetők kockázatkerülők lehetnek, legalábbis ez egy visszatérő panaszuk a technológiai vállalkozóknak. Mensch azon a véleményen van, hogy a befektetési háttér meg fog változni. A vezérigazgató optimista, úgy gondolja, hogy a tíz évvel korábbi Európához képest jelenleg sokkal nagyobb a „kockázati étvágy” a feltörekvő technológiákba való befektetésben.
Franciaország az Egyesült Királysághoz hasonlóan nagy reményeket fűz az MI-hez.
A milliárdos Xavier Niel a múlt hónapban 200 millió eurót fektetett be a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, beleértve kutatólaboratóriumok kiépítését és a számítási kapacitás növelését.
„Európai Google”: csak idő kérdése
Máshol sem nehéz optimistákat találni a technológiai szektorban, ahogy az elvárható egy olyan iparágtól, amely virágzik az újdonságoktól. Fredrik Cassel a stockholmi székhelyű Creandum kockázatitőke-társaság általános partnere arra a kérdésre, hogy Európa miért nem készített saját Google-t, Apple-t vagy Microsoftot, azt mondta: „Csak idő kérdése.”
Cassel rámutatott a kockázati tőke növekedésére: az Atomico kockázatitőke-cég szerint
a kockázatitőke-finanszírozás az európai technológia területén a két évtizeddel ezelőtti, kevesebb mint egymilliárd dollárról 2021-re több mint százmilliárd dollárra emelkedett.
Cassel szerint nem az olyan nagy, a Szilícium-völgyben található vállalatok inspirálják a mai startupokat, mint az Apple és a Microsoft, hanem az olyan, fiatalabb sikerek, mint a Spotify vagy a Revolut, amelyek viszonylag gyorsan törtek be a piacra. Hozzátette, hogy Európának vannak erősségei az új technológiai területeken is, amelyek akkor még nem voltak olyan fejlettek, amikor a Facebookhoz hasonlók meglovagolták a közösségi média jelenségét.
A Pitchbook adatszolgáltató cég szerint
az európai „unikornisok” – a most egymilliárd eurós vagy annál nagyobb értékű startupok – összértéke több mint egy évtizede először csökkent 442 milliárd euróra a tavalyi év végi 446 milliárd euróról.
A zöldtechnológia és az MI lehet a kulcs
Jean-Marc Ollagnier, az Accenture európai részlegének, a tanácsadó csoportnak a vezérigazgatója szerint Európa nem vallott kudarcot a világvezető technológiai vállalatok létrehozásában, de elismeri, hogy alulteljesített. Menschhez, Huberthez és Casselhez hasonlóan ő is úgy véli, hogy szükség van ennek orvoslására az új technológiai áttörések megjelenéséhez. Elmondása szerint:
A zöldtechnológia és a mesterséges intelligencia olyan lehetőségeket teremt majd, amelyeket Európa most jobban ki tud használni, mint korábban.
Az olyan gondolkodású emberek, mint Mensch, Hubert és Cassel, összefogva könnyen változtathatnak Európa technológiai helyzetén. Látva a befektetők kockázatvállalásának növekedését, a világ – és főleg az európai országok – nyitottságát a mesterséges intelligencia fejlesztésére, és az egyre több sikeres startupot, az „európai Google” megvalósítása, vagy akár egy Facebookhoz hasonló közösségimédia-platform eljövetele nem tűnik olyan lehetetlennek, mint azt sokan gondolhatják.
A Szilícium-völgy okkal szerzett akkor hírnevet, szakmai elismerést és vezető pozíciót az elmúlt évtizedek során, de ha az európai vállalkozások helyesen használják fel az MI nyújtotta lehetőségeket, akkor Európa könnyen fel tudna állítani egy méltó versenytársat az amerikai indulók mellé.
