Amit az alaszkai helikopter-balesetben 2021-ben elhunyt Petr Kellner felépített, azt özvegye, Renata Kellnerová továbbvitte, s Csehország és vele Közép-Kelet-Európa leggazdagabb üzletasszonyaként immár ő felel a PPF csoport befektetéseiért. Férje tragikus halála után sokan azt hitték, hogy nem lesz képes átlátni a szerteágazó, a pénzügyektől a médián át a távközlésig húzódó érdekeltségeket magában foglaló PPF működését, és a csoport elemeire hullik, de nem lett igazuk.
A Kellner család nem osztozik másokkal
A PPF stabilizálta helyzetét a csoportot a 90-es évek elején megalapító Kellner váratlan halála után, s 39,9 milliárd eurós kezelt vagyonával a régió gazdasági elitjének meghatározó szereplője tudott maradni. Renata Kellnerova hathatós közreműködésével.
Amióta átvette az irányítást, a ma 56 éves asszony új vezérigazgatót választott a PPF élére, megvált néhai férje néhány közeli szövetségesétől, majd a kisebbségi részvényesek kivásárlásával teljes egészében családi tulajdonba vette a holdingot, melynek vezérkarába maga mellé beültette három lányát is.
A család vagyona ma 11,8 milliárd euró körül van a naprakész nyilvános adatokkal dolgozó Bloomberg Billionaire index szerint.
Azt nem mondhatni, hogy az özvegy reflektorfénybe került volna, mivel a nyilvánosságot kerüli, lányai közül is a díjugrató Anna szerepel csak a médiában, ő a cseh csapat tagjaként a 2021-ben megrendezett tokiói nyári olimpián is megmutatta a tudását.
Kellnerová most a Bloomberggel kivételt tett, e-mailben válaszolt a hírügynökségnek az elmúlt három évben történtekről és a családi holding jövőjéről.
Sikeresen vitték tovább az üzletet
Kellnerová elmondta, hogy férje halála után gyorsan fontos stratégiai kérdésekben kellett döntéseket hoznia, s ezek – mint a csoport üzleti mutatói is jelzik – helyesek voltak. Később már a távlati stratégiát is az ő iránymutatása mellett alakították ki, s kezdték végrehajtani. Ennek a lényege az volt, hogy a keleti jelenlétet a nyugat terjeszkedés váltsa fel.
Volt ebben rizikó, hiszen például a kisebb fogyasztási kölcsönöket nyújtó, a Távol-Keleten igen aktív Home Credit rendkívül jó bevételi forrásnak számított a PPF csoportban, mégis 2022-ben eladták a Fülöp-szigeteki és indonéziai üzletágát mintegy 615 millió euró fejében.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Ennél is nagyobb volumenű üzlet volt a magyarországi Yettelben és a régió kisebb-nagyobb mobilcégeiben lévő PPF-részesedések tavalyi részleges eladása az Abu-Dzabi Emirates Telecommunications Groupnak, egyszerűsített nevén az e&-nek, amely 2,15 milliárd eurót fizetett a csomagért. Ez a cég egyben a brit Vodafone főrészvényese is. A PPF kisebbségi tulajdonos maradt a Yettelben.
A keleti zárás folyamatban van, és ütemterv szerint zajlik
– írta a hírügynökségnek Kellnerová, elbüszkélkedve azzal, hogy a PPF jövedelmezősége visszaemelkedett a járvány előtti szintre, s 2023 első fél évében 709 millió eurós nettó nyereséget ért el. Ehhez képest egy évvel korábban 406 millió euró volt a veszteség, ami főként az Oroszországból való költséges kivonulás következménye volt.
Keletről Nyugatra helyezik át a fókuszt
A rendszerváltást követő kuponos privatizáció során hatalmas vagyont felhalmozó Kellner főként Kínára és Oroszországra fókuszált, özvegye viszont a régiót és Nyugat-Európát részesíti előnyben a befektetéseknél.
A PPF jelenleg 25 országban van jelen, és 61 ezer embert foglalkoztat.
Hat kelet-európai országban magántelevíziós csatornák tulajdonosa, valamint a Cseh Köztársaság egyik legnagyobb telefontársasága is az övé. Az O2 márkanéven szolgáltató társaságot 2027-ben át kell majd nevezniük, addig használhatják a spanyol Telefónica birtokában lévő védjegyet.
Fotó: PPF Group
Új befektetéseik között szerepel az Európa-szerte csomagautomatákat üzemeltető lengyel InPostban való részesedésvásárlás, valamint a német ProSiebenSat kereskedelmi tévébe való beszállásuk.
Mivel a PPF csoport nem tipikus befektetési alapként működik, amelynek meghatározott időhorizontja van az eszközök megtartására és eladására, türelmesek lehetünk, számunkra ugyanis nem a rövid távú hozam az elsődleges szempont, amikor egy befektetési lehetőséget mérlegre teszünk
– vallott üzleti filozófiájukról Renata Kellnerová, aki a férje haláláig a Kellner Családi Alapítványt vezette, amely 85 millió euróval segítette a rászorulókat, és szociális és edukációs projekteket támogatott a társadalmi szerepvállalás jegyében.
Ez megszokott munkamegosztás az állami vagyonelemekből viharos gyorsasággal meggazdagodott közép-európai multimilliárdosok körében, akik úgy érzik, valamennyit vissza kell adniuk a népnek, egyben imázsukat is fényezik ezzel.
Kellnerék is ezt a gyakorlatot folytatják, az özvegy azt reméli, még évtizedeken át családi körben tehetik ezt.
Feltett szándéka, hogy a PPF-et a lányai viszik majd tovább,
ők már javában ismerkednek az üzleti élet mesterfogásaival.
Csak az első milliárd jött nehezen
A PPF felemelkedése egyébként sokaknak szemet szúrt, de jókor voltak jó helyen, és kiváló politikai kapcsolataiknak köszönhetően fillérekért jutottak mesés vagyonhoz, miközben a pórnép örült, hogy megszabadult az állami vagyonelemere beváltható kuponoktól, azaz a cseh kárpótlási jegyektől.
Petr Kellner 202 vállalatban szerzett kisebb-nagyobb részesedt, portfóliójának ékköve a Ceská Pojistovna, azaz a legnagyobb cseh biztosító volt, amelyből 3,3 milliárd euróért szállt ki, és adta tovább 20 százalékos részesedését az olasz Generalinak 2013-ban.
A kuponos privatizáció megosztotta Csehországot: kialakult egy hipergazdag elit, benne Kellnerrel, Kretinskyvel, Tkáccsal és társaikkal, és maradtak a milliók, akiknek rendszerváltás nem hozott javulást anyagi helyzetükben.
Milos Zeman volt cseh elnök élesen kritizálta a kuponos privatizációt, amely ekkora igazságtalan társadalmi különbségekhez vezetett, ugyanakkor ennek haszonévezőjét, Petr Kellnert nagyra becsülte, s posztumusz a legmagasabb állami kitüntetésben részesítette.
