Ítéletet mondott a világ a svédek büszkeségéről, ezt nem teszik az ablakba: befuccsolt az elektromos átállás, a Volvo alkalmazkodott

Hét hónapos vesszőfutás után fellélegezhet a svéd ipar büszkesége, a Volvo, amely szeptemberben véget vetett negatív sorozatának, és növelni tudta eladásait éves összevetésben. A Donald Trump által az európai autóiparra és a kínai importra kivetett megemelt amerikai védővámok szorításából kiszabadult Volvo azonban messze van még attól, hogy hátradőlhessen. 

A kínai Geely konszern többségi tulajdonában lévő autógyártó ugyanis csupán egyetlen százalékkal, 63 212 darabosra tudta növelni az eladásait, ami 754 darabos plusznak felel meg. Jóllehet ekkora tételt néhány nagyvállalat vagy egy autókölcsönző egyedül is le tud kötni.

A Volvo árfolyama is lökést kapott

Ettől elvonatkoztatva a Volvo Cars stockholmi tőzsdén jegyzett részvényárfolyama a folyamatosan érkező rossz hírek nyomasztó hatásától felszabadultan 5 százalékos erősödéssel honorálta a vállalat honlapján közzétett statisztikát. 

Ettől még a részvény 17 százalékos mínuszban van az idén, nem tudta teljesen kiheverni az új washingtoni adminisztráció belépésével keletkezett hirtelen sokkot. A Volvo menedzsmentje gőzerővel dolgozik azon, hogy alkalmazkodjon az amerikai piacra vonatkozó új követelményekhez, s ez meg is hozta első gyümölcseit, hiszen értékesítésük az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal nőtt, 8758 darabra. 

A Volvo anyavállalatának hazájában viszont 6 százalékos volt az éves visszaesés, Kínában 12 166 Volvo talált gazdára. Európa összesen 31 723 darabbal szerepel a statisztikában, azaz minden második autójukat itt vásárolták meg. Ez egyébként 1 százalékos pluszt jelent.

Európában már leverték, Kínában még rezeg a léc

Az első kilenc hónap mérlege még mindig 34 ezer darabos mínuszt mutat, azaz 8 százalékkal kevesebb, 514 294 autót adtak el a svédek, akik egyébként tavaly minden idők legjobb teljesítményét nyújtva 763 389 személyautót adtak át megrendelőiknek. A háromnegyed éves statisztika a következőképp fest:

• Európa: 242 696 darab (mínusz 12 százalék)
• Egyesült Államok: 90 701 darab (mínusz 1 százalék)
• Kína: 113 037 darab (mínusz 7 százalék)
• Egyéb piacok: 75 585 darab (mínusz 10 százalék)

Érdekesség, hogy a sokat szidott amerikai vámrendszer hatása a közvetlen számokon nem látszik, de ehhez hozzá kell tenni, hogy a svédek eközben előremenekültek, s júliusban bejelentették, hogy eddigi egyetlen amerikai gyárukban, a dél-karolinai Charlestonban megkezdik sikermodelljük, az XC60 városi terepjáró (SUV) összeszerelését, amit eddig Svédországban végeztek.

A vámháborús békekötés után a reményeik szerint az amerikai exportjuk ismét fellendülhet, igaz, immár 15 százalékos teherrel kell számolniuk, ami jobb ugyan a Trump színre lépésével felsrófolt 25 százaléknál, de így is hatszorosa az év elején még hatályos 2,5 százaléknak.

Az elektromos autók fénykora még várat magára

Ami a Volvo értékesítésének hajtáslánc szerinti megoszlását illeti, az elektromos és a tölthető hibridek együttesen a 47 százalékot közelítik, szemben a robbanómotoros és a benzines hibridek 53 százalékos arányával. 

Érdekesség – és lehet, hogy a szeptemberi statisztika enélkül ismét negatív lett volna –, hogy a Volvo tisztán elektromos autóinak amerikai eladása másfélszeresére, 1009 darabosra ugrott a múlt hónapban, amit elemzők a szeptember végével kivezetett 7500 dolláros adókedvezmény javára írnak. 

Hogy mi lesz a villanyautók sorsa, jövője a klímaszkeptikus Trump regnálása alatt, arról eddig csak negatív hírek láttak napvilágot. Az elektromos átállás élharcosának tartott svédek mindenesetre kapituláltak, de úgy is lehet fogalmazni, hogy alkalmazkodtak a régi, benzingőzös világrendhez. 

Fontos megjegyezni, hogy a Volvónak csak a személyautó-üzletága került a kínai Geely csoporthoz, a haszonjárműveket, exkavátorokat és egyéb munkagépeket a svéd kézben maradt Volvo AB gyártja és forgalmazza.