nyugdíj-előtakarékossági számla

Az év végéhez közeledve most már egyértelműen elmondható, hogy az idén indult tbsz beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen több tízezren éltek a lehetőséggel, és nyitottak tartós befektetési számlát – összegezte a tapasztalatokat Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.

A magánnyugdíjpénztárakat érintő változások hangsúlyosabbá teszik a NYESZ-számlák jelentőségét az öngondoskodásban.

A tartós befektetési számla (tbsz), a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) s az önkéntes nyugdíjpénztárak (az úgynevezett harmadik pillér) húzhatnak hasznot abból, ha megtizedelődik a magánnyugdíjpénztárakban lévő vagyon, a beléjük vetett bizalom.

Talált pénz lehet a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) utalt befizetések után kapható adójóváírás azoknak, akik még a következő néhány napban lépnek. A NYESZ számlára még idén befizetett megtakarítás 30 százalékát, de maximum 100 ezer forintot vissza lehet igényelni a személyi jövedelemadóból.

A fokozatosan csökkenő jegybanki alapkamat és a januártól életbelépő új adókedvezmények arra ösztönzik a lakosságot, hogy jelentősen változtasson befektetési szokásain – olvasható a Pioneer Alapkezelő elemzésében.

A nyugdíjrendszer negyedik pillérének bevezetését követő néhány éven belül a kormány alapvető és a megtakarítási forma létét megkérdőjelező változtatásokat kíván végre hajtani. Mindez a hosszú távú lakossági megtakarítások és az öngondoskodás ellenében hat – véli a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

A hazai nyugellátást oroszlánrészben biztosítani hivatott első pillér, azaz a felosztó-kirovó öregségi nyugdíjrendszer a hosszú távú generációközi bizalomra épül: a mindenkori aktív rétegek (a járulékfizető korosztályok) aktuális befizetéseiből fedezik a mindenkori nyugdíjas korosztályok nyugellátását.