Okosélelmiszer okoscsomagolásban, és okosedényekben fogjuk megfőzni – mi jön 2025-ben az élelmiszeriparban?

Az élelmiszerárak az elmúlt két évben rekordokat döntöttek, a csökkenő infláció ellenére a fogyasztók kosarába még mindig nem kerül ugyanannyi, sőt egyre jobban figyelnek a kiadásaikra és a pazarlásra. Az európai vásárlók fele keresi az akciókat, harmaduk pedig az olcsóbb, saját márkás termékeket választja, jelzik a kutatások.  Az élelmiszeriparnak sokkal tudatosabb vásárlókkal kell számolnia a 2025-ös évben.

A pisztácia marad

Sorra jelennek meg az elmúlt hetekben az idei évre vonatkozó élelmiszeripari trendek és előrejelzések. Sok közös pont van az elemzésekben, de mindig számolhatunk meglepetésekkel. A dubai csoki áttörését senki nem látta előre, lehet ugyan, hogy csak  egy pillanatnyi siker volt, de a pisztácia népszerűsége 2025-ben biztosan nem csökken. Ennek három ország örülhet igazán: az Egyesült Államok, Irán és Törökország. Ez a három ország adja a nemzetközi pisztácia termelés 96 százalékát. Mivel erőteljesen növekvő piacról van szó, a virágzó iparág sok gazdálkodó figyelmét felkeltette világszerte.

• Az amerikai agrárminisztérium adatai szerint 2023/2024-ben:
• Egyesült Államok 676 ezer tonnát,
• Irán 180 ezer tonnát,
• Törökország 175 ezer tonnát,
• Szíria 50 ezer tonnát,
• az EU 35 ezer tonnát termelt a csonthéjas gyümölcsből.
  Az adatok szerint a legtöbb pisztáciát az európaiak rágcsálják el, a fogyasztás 2014 óta évente átlagosan négyszázalékos növekedést mutat, jelenleg évi 135 ezer tonnát jelent. Az előrejelzések szerint ez idén is így lesz. De mit és hogyan eszünk 2025-ben?

Lassan, de biztosan egyre egészségesebben táplálkozunk

Az elemzők azt jósolják, egyre környezet- és egészségtudatosabban táplálkoznak a fogyasztók. A kevésbé feldolgozott, természetesebb, jobb ízű és állagú, és egészségügyi előnyökkel járó alapanyagokat választják, főleg ha helyben termelt. Egyre népszerűbbek lesznek a növényi alapú fehérjeforrások, és a fiatalabb generáció a fenntartható termelésből származó élelmiszereket fogja elsősorban megvenni. A tudatos fiatalok már értik azt, hogy mit jelent pazarlásmentesen háztartást vezetni, ismerik a zero waste mozgalmat, az élelmiszermentést, a szupermarketek mentésre kitett élelmiszerei között is vadásznak, és beszámolnak a mentésekről a TikTokon.
Az élelmiszeripar kénytelen alkalmazkodni a változó fogyasztói szokásokhoz, folyamatosan csökkenteniük kell az élelmiszerek só- és cukortartalmát, ellenkező esetben nem fogják tudni eladni a termékeiket a korábbi volumenben. Emellett számolni kell  az iparnak azzal is, hogy az elidősödő társadalomnak másfajta funkcionális élelmiszerekre van szüksége. Ennek eredménye lesz a stresszcsökkentő és kognitív funkciókat támogató élelmiszerek (pl. ashwagandha, reishi gomba) térnyerése. Az innováció afelé is tart, hogy az egyéni genetikai információkat is figyelembe vegyék, és pontosan igazodjanak a fogyasztó táplálkozási igényeihez igazodnak. 
     

Fenntartható és okos csomagolás

A szakértők szerint újabb lebomló és komposztálható csomagolóanyagok jelennek meg. Az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása érdekében a gyártók alternatív, környezetbarát csomagolóanyagokat fejlesztenek. Ide sorolhatjuk az ehető csomagolást is, ugyanis egyre több gyártó kísérletezik ehető csomagolóanyagokkal, ebben az esetben egyáltalán nem keletkezik hulladék. 

Alternatív fehérjék mindenütt

Gőzerővel folyik az alternatív fehérjeforrások fejlesztése is, a Világgazdasági Fórum (WEF) korábbi előrejelzése szerint a fogyasztás folyamatosan nő, 2035-re az alternatív fehérjék globális fogyasztása akár 97 millió tonnára is nőhet, forgalmát tekintve megközelíti a 300 milliárd dollárt. Ide tartoznak a növényi alapú fehérjék mellett a laboratóriumban előállított húsok, és az átlagfogyasztó számára kifejezetten hátborzongató rovarfehérjék is.

Mesterséges intelligencia, okoseszközök

A MI segítségével a gyártók pontosabban tervezhetik meg az ellátási láncot, csökkentve ezzel az élelmiszerpazarlást és a költségeket. Személyre szabhatják a termékek fejlesztését, az egyedi fogyasztói preferenciák és étrendi igények alapján rukkolhatnak elő az új termékekkel. Az automatizált gyártási folyamatok gyorsabb és költséghatékonyabb termelést tesznek lehetővé. Az okoseszközök (pl. intelligens sütők vagy hűtők) összekapcsolódása az élelmiszergyártókkal lehetővé teszi majd a személyre szabott főzési tanácsadást. A blockchain technológia alkalmazásával a fogyasztók részletes információt kaphatnak az élelmiszerek eredetéről, termelési folyamatáról és szállításáról. Az okosélelmiszerek és -csomagolások lehetővé teszik, hogy a fogyasztók közvetlen visszajelzést adjanak a gyártóknak. Megjelennek a digitális étkezési élmények is, amikor például VR élménnyel, mondjuk egzotikus helyszín szimulálásával teszi még eredetibbé az élményt egy étterem. Mert az élmény egyre fontosabb hívószó és üzleti szempont lesz az élelmiszeriparban is.