Megdőlt a napi tízezer lépés mítosza - tudományosan nem igazolható, már hétezer is bőven megtérül
Az alacsonyabb, napi hétezer lépéses cél elérése is jelentős egészségügyi előnyökkel jár – állítja egy tanulmány. A kutatás szerint a cél elérése után csaknem a felére csökken a halálozási kockázat, és arra utal, hogy a világszerte népszerű napi tízezer lépés elmélete tudományosan nem megalapozott.
A napi tízezer lépéses cél, amely az 1960-as években reklámszlogenként született és mára közismerten elfogadottá vált, valójában nem tudományosan megalapozott – állítja egy új kutatás, amely szerint jóval kevesebb lépés is jelentős egészségügyi előnyöket hozhat. A kutatók megállapították, hogy a széles körben elterjedt cél nem feltétlenül aranyszabály, mivel
a napi hétezer lépést teljesítők esetében az összes halálozás közel felére csökkent azokhoz képest, akik csupán napi kétezer lépést tettek meg.
A tízezer lépés mítosza
A tízezres számot a japán Yamasa cég találta ki pedométerek (lépésszámlálók) népszerűsítésére, valamikor az 1964-es Tokiói Olimpia idején. Azóta a szám a fizikai aktivitás népszerű célkitűzésévé vált, különösen az okostelefonok lépésszámláló funkcióinak elterjedésével. „A pedométermárka kétségkívül jól marketingelt” – mondta Ding Ding, a tanulmány vezető szerzője, amely szerdán jelent meg a The Lancet Public Health folyóiratban.
Szerintem ennek jelentős közegészségügyi haszna van – a 10 ezer egy szép, kerek szám, jól használható célkitűzéként –, még ha nem is bizonyítékokon alapul
– mondta a kutató a Financial Timesnak.
A kutatók több mint 160 ezer felnőtt adatait elemezték, hogy feltárják, miként változnak a komoly egészségügyi problémák kockázatai a megtett napi lépésszámmal. A munka korábbi tanulmányok tucatjaira támaszkodva átfogó képet nyújt a mozgás célkitűzések – így a sokat emlegetett tízezer lépés – egészségre gyakorolt hatásairól.
Hétezer is elég?
- Azoknál, akik napi hétezer lépést tettek meg, az összhalálozás 47 százalékkal volt alacsonyabb,
- mint azoknál, akik csak kétezer lépést tettek meg.
- A hétezer lépés emellett csökkentette a szív- és érrendszeri halálozás, a rák miatti halál, a 2-es típusú cukorbetegség és a demencia előfordulásának kockázatát is.
- A több mozgás által nyert előnyök már kevésbé voltak látványosak: napi 10 ezer lépés esetén a halálozás 48 százalékkal csökkent a kétezer lépéshez képest.
- Ding ugyanakkor kiemelte, hogy a tízezer lépés bizonyos egészségügyi mutatókban még mindig jobbnak bizonyult, például a depressziós tünetek kockázata további 14 százalékkal csökkent. Természetesen nem azt javaslom azoknak, akik napi 10 ezer lépést tesznek meg, hogy csökkentsék ezt hétezerre” – mondta Ding, a Sydney University közegészségügyi professzora.
Ugyanakkor körülbelül hétezer lépés felett a minden további ezer lépés által elérhető egészségnyereség már csökken, vagyis kisebb a megtérülés
– tette hozzá.
Mindegy mennyit, csak mozogjunk...
A tanulmány „fontos kiegészítés az irodalomhoz, amely segít eloszlatni azt a tévhitet, hogy a napi tízezer lépés lenne az optimális egészség záloga” – mondta a brit lapnak Daniel Bailey, a Brunel Egyetem (London) ülő életmód és egészség szakértője.
A kockázatok csökkentésének legjobb eléréséhez napi 5-7 ezer lépés is ajánlható, ami sok ember számára elérhetőbb, mint a régóta ismert, ám nem hivatalos 10 ezer lépéses cél.
A kutatás egyik árnyalata, hogy a napi tízezer lépés feletti aktivitás további előnyökkel is járhat: napi 12 ezer lépés esetén az összhalálozás már 55 százalékkal volt alacsonyabb, mint a kétezer lépést teljesítők esetében. Ez arra utal, hogy a Yamasa, mint a fitneszeszközök népszerűsítésének úttörője, nem járt teljesen tévúton a magas célkitűzéssel.
A tanulmány azt mutatja, hogy „nem szabad túlmisztifikálni az adott célszámot” – mondta Andrew Scott, a Portsmouth-i Egyetem klinikai mozgásélettani oktatója.
A lényeg, hogy összességében a több mozgás mindig jobb, és az emberek ne görcsöljenek rá a számokra, különösen azokon a napokon, amikor kevesebbet tudnak mozogni
– mondta Scott. „Ez csupán azt jelenti, hogy a napi 10 ezer lépés nem az egyetlen és üdvözítő cél, ami segíthet – ezzel elérhetőbbé válik a mozgás.”
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítást jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
Be sem ült a székbe, máris temeti a projektet: Vitézy Dávid szerint az életben nem fognak 200-zal száguldani a vonatok a Budapest–Belgrádon
