Az elmúlt évben Magyarország teljes energiaellátása 54,3 százalékban függött az importtól a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021. évi előzetes adatok alapján készített jelentése szerint, az egy évvel korábbi adat 56,2 volt. Az importkitettség azonban a mérséklődés ellenére is magas. A mutató értéke annak köszönhetően javult, hogy nőtt a belföldi energiafelhasználás, és jelentős volt a meglévő, hazai készletek felhasználása.
Az elsődleges belföldi felhasználás forrásának jelentős részét a kőolaj- és kőolajszármazékok, valamint a földgáz behozatala biztosította, de 1,5 százalékkal csökkent a kőolajimport és 5,7 százalékkal a földgáz nettó importja is. A szén- és széntermékek felhasználásának importfüggése 5,6, a földgázé 8,3 százalékponttal esett. Utóbbit egyrészt az okozta, hogy ország felhasználta a 2019–20 között ellátásbiztonsági okokból felhalmozott készleteit, másrészt az, hogy kisebb volt az is. A földgáztárolók töltöttsége tavaly év végén 49,5 százalékos volt.
Folytatódott az primerenergia-termelés elmúlt négy évben tapasztalt csökkenése, míg a primer belföldi felhasználás egy év alatt 4,9 százalékkal emelkedett.
A megújulóforrásokból termelt bruttó villamos energia mennyisége 25,9, a megújulóforrásból termelt hő mennyisége 6,1 százalékkal nőtt 2020-hoz képest. A napenergiából származó primerenergia-termelés 52,9 százalékkal ugrott meg.
Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése a megelőző évhez képest 7,8, a nukleáris forrásból származó 0,5 százalékkal csökkent.
Tavaly a primer belföldi felhasználás 4,9 százalékkal magasabb volt a 2020. évihez képest. A primer belföldi felhasználás 12,5 százalékát az elsődleges megújuló energiaforrások és hulladékok felhasználása biztosította.
A bruttó termelt villamos energia közel kétharmada, összesen 63,5 százaléka karbonsemleges forrásból, azaz 44,3 százalékban nukleáris, 19,3 százalékban megújuló energiahordozókból származott.
A megújulóforrásból származó villamos energia mennyisége 25,9 százalékban emelkedett, a nukleáris alapúé 0,4, a fosszilis energiahordozókból származó pedig 1,4 százalékkal csökkent 2020-hoz képest.
