Mostantól a gázpiac aktuális eseményeit is feldolgozza havi földgázpiaci jelentéseiben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Elsőként azt vizsgálta meg, hogy az 15 százalékos gázfelhasználás-visszafogást előirányzó csomagja kapcsán milyen lehetőségek rejlenek a hazai és az európai takarékosságban, továbbá a gáz-szén cserében.
A hivatal szakembereinek becslése szerint, ha a 2021. október 1. és 2022. március 31. közötti fűtési időszakban átlagosan 1 Celsius-fokkal melegebb lett volna, akkor 445 millió köbméterrel, azaz 5,4 százalékkal kevesebb gáz fogyott volna Magyarországon. A gázkereslet csökkentésében kiemelt szerepe van a gázerőművi termelés szénerőművekkel való kiváltásának. Erre alapozva 2021–2022 telén a 2019–2020-as mélyponthoz képest már 17 százalékkal volt magasabb az európai szénerőművek termelése.
Két blokk helyett három
Ha a Mátrai Erőmű a kétblokkos üzem helyett hárommal működne, 70 százalékos kihasználtság mellett, akkor átlagosan 160 megawattal nagyobb lenne a teljesítménye, amivel 150 millió köbméter földgázt lehetne kiváltani, ez a téli felhasználás 1,8 százaléka. „Fontos azonban megjegyezni, hogy a Mátrai Erőműben rendelkezésre álló alacsony kihasználtságú egységek teljesítményfokozását erősen befolyásolja az erőmű műszaki állapota és a tüzelőanyag-ellátás korlátossága” – írja a MEKH.
Négy országnál van a megoldás
Az összeurópai gázkereslet a külföldi szénerőművek teljesítménynövelésével is csökkenthető. Az EU-ban 114 gigawattnyi szén- és ligniterőművi kapacitás üzemel, a szénerőművi termelés elsősorban Németországban, Hollandiában, Csehországban és Lengyelország futtatható fel. E négy ország adja az uniós szénerőművi összkapacitás 72 százalékát. Ha ezeket a kapacitásokat a 2017. januári (az erős tél miatt rekordmagas) termelési szinten működtetik, az havi 41,6 terawattóra villamosenergia-termelést jelent. Ez 2022 első negyedévének havi átlagánál 12,5 terawattórával nagyobb termelés lenne, a tél egészében pedig 75 terawattóra gázalapú áramtermelés váltható ki vele.
A szenes kapacitások kihasználásával – 48 százalékos gázerőművi hatásfokot feltételezve – a négy ország többlettermelésével 156,7 terawattóra gáz lenne kiváltható 2022–2023 telén, ami európai szinten 16 milliárd köbméter gázkereslet-csökkenést eredményezhet. Ez az európai téli gázkereslet 5,3 százaléka.
