A helyi közműszolgáltatók a magas energiaárakból eredő költségnyomás és a saját ügyfeleik esetleges fizetésképtelensége miatt a csőd kockázatával néznek szembe Németországban – tájékoztatta a Reuters hírügynökséget szerdán az ágazati szakmai képviseleti szervezet, a VKU vezetője.
A lokális közművek összességében az egész energiarendszer szempontjából fontosak
– jelentette ki a VKU ügyvezető igazgatója, Ingbert Liebing a hírügynökségnek adott interjúban, hozzátéve, hogy a csoport tárgyalásokat folytat a szövetségi kormánnyal a finanszírozás növelését lehetővé tévő intézkedésekről. „El akarjuk kerülni a fizetésképtelenséget. Fontos tudni, hogy
ha egyes lokális cégek tönkremennek, az megnehezíti az egész rendszer működésének finanszírozását”
– tette hozzá.
Németországban több mint ezerötszáz helyi Stadtwerke osztja el az ország gázfelhasználásának több mint kétharmadát. Számos ilyen helyi közüzemi vállalat foglalkozik áram-, víz- és hőszolgáltatással, hulladékfeldolgozással, széles sávú internetszolgáltatással és még tömegközlekedéssel is.
Az energiaszektor óriáscégei, mint az Uniper vagy a VNG anyavállalata, az EnBW, amelyek a határidős termelési és értékesítési kötelezettségeik fedezésére a tőzsdén is kereskednek, hozzáférhetnek a KfW állami beruházási bank által biztosított százmilliárd eurós alaphoz.
Ez a finanszírozási biztosíték azonban nem áll a kisebb piaci szereplők rendelkezésére, amelyek közül sok a szabadpiacon kötött kétoldalú szerződésekkel fedezi a szükségleteit – mutatott rá Liebing. Az energiabeszerzést a vevő nem teljesítésével szembeni biztosítékként fedezeti letétekkel kell garantálni. Az energiaárak emelkedésével párhuzamosan megnövekedett a vásárlók pótfedezet-befizetési kötelezettsége is, ami sok esetben nehéz pénzügyi helyzetbe hozta a cégeket. Az igazgató elmondása szerint a VKU javaslatokat dolgozott ki arra, hogyan lehetne a KfW finanszírozási programját a helyi közüzemi vállalatokra is kiterjeszteni.
Az energia beszerzési árának növekedése mellett a közüzemi szolgáltatók pénzügyi nehézségeit súlyosbítja az is, hogy a hosszú távú szolgáltatási szerződések és az ársapka miatt nem tudják az áremelkedést áthárítani az ügyfeleikre. Mindemellett a nem fizető ügyfelek aránya is megemelkedett, az átlagosnak mondható 1 százalékról 5-10 százalékra, sőt egyes régiókban 15-20 százalékra.
