Az áramtőzsdei árkorlátok emelkedésének megfékezése és a rugalmas keresletoldali piac előmozdítása érdekében uniós szabályozási lépésekről döntöttek az európai energiaszabályozó hatóságok.
A keresletoldali választ nyújtó felhasználók piacra lépésének előmozdítása a magyar villamosenergia-rendszer kiemelt érdeke
– idézi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közleménye a hivatal stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettesét, Ságvári Pált.
Ne nőhessen automatikusan az árplafon
A döntéseket december 13–14-én az Európai Energetikai Szabályozó Hatóságok Tanácsának (CEER), valamint az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) Szabályozók Tanácsának felső vezetői hozták. Elvi megállapodást értek el például arról, hogy módosítani fogják az egységes másnapi és napon belüli piac-összekapcsolásban részt vevő összes ajánlattételi övezetben alkalmazandó harmonizált maximális és minimális elszámolóárakra vonatkozó módszertanokat. E változtatással korlátozni kívánják az árplafon automatikus növekedését kiváltó feltételeket, különös tekintettel az Európai Unióban kialakult energiaválságra, a magas villamosenergia-árakra és az előttünk álló téli időszak ellátásbiztonságára.
Lépjen a felhasználó is, ha változik a piac!
A Szabályozók Tanácsa támogatásával az ACER elfogadta a keresletoldali válaszról szóló európai uniós üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozását megalapozó, keretjellegű iránymutatását (DR FG). „Keresletoldali válaszon azt értjük, hogy a végfelhasználók saját hatáskörben megváltoztatják a villamosenergia-terhelésüket a piaci jelzésekre reagálva. A piaci jelzések körébe tartozhatnak többek között az időben változó villamosenergia-árak vagy a terheléskorlátozást ösztönző kifizetések” – magyarázza Ságvári Pál. Keresletoldali válasz lehet az is, ha a rendszerirányító elfogadja a végfelhasználó által önállóan vagy szabályozási központba tömörülve tett, a keresletcsökkentés vagy keresletnövekedés értékesítésére vonatkozó ajánlatot.
Ezáltal a villamosenergia-felhasználó a fogyasztása megváltoztatásával a hálózat megfelelő működését elősegítő szolgáltatást nyújthat, vagyis értékesítheti a rugalmasságát.
A keresleti oldal mint aktív résztvevő ezáltal hatékonyan jelenhet meg a rendszerszintű szolgáltatások piacán is, legyen szó akár feszültségszabályozásról, szűkkeresztmetszet-kezelésről, teher-újraelosztásról vagy a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatásokról.
Minél több kis szereplőnek kellene piacra lépnie
Az elfogadott DR FG alapján az európai átviteli- és elosztóirendszer-üzemeltetők (az ENTSO-E és az EU DSO Entitás) üzemi és kereskedelmi szabályzatot (network code) dolgoznak ki, melynek célja, hogy minél több keresletoldali szereplőt segítsen piacra lépni, és ezáltal hozzájáruljon a keresletoldali válaszban rejlő rugalmassági források kihasználásához. A DR FG irányt mutat a kisebb piaci szereplők előtt álló piacra lépési akadályok lebontására, az egyes kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások nyújtásához szükséges előminősítésre (akkreditáció), a rendszer-üzemeltetők közötti együttműködésre és adatcserére, valamint a szűkületkezelésre és feszültségszabályozásra.
Az új üzemi és kereskedelmi szabályzatra vonatkozó javaslatát az EU DSO és az ENTSO-E legkésőbb 12 hónapon belül megküldi az ACER-nek, amely felülvizsgálja, és fél éven belül benyújtja az Európai Bizottsághoz.
A keresletoldali válaszban rejlő rugalmassági források mielőbbi piacra lépése Magyarország számára is kulcskérdés, a fogyasztók részvétele hozzájárulhat egyrészt a piacok hatékonyabb működéséhez, másrészt az ellátásbiztonság növeléséhez, de elősegítheti egyúttal a megújulóenergia-termelők rendszer-integrációs kihívásainak kezelését is.
„A MEKH emiatt határozottan üdvözli az ACER és a Szabályozók Tanácsa döntését a keresletoldali válaszról szóló keretjellegű iránymutatás elfogadásáról” – jelentette ki a MEKH elnökhelyettese.
A hazai Hupx és Hudex tőzsdék múlt évi szerepléséről itt nézheti meg a társaságok videóját:
